A kórházakban alternatívaként, a járóbeteg-ellátásban pedig OEP-támogatással kellene bevezetni az akupunktúrát. Így a nyugati és a keleti medicina egymás mellett állna rendelkezésre, és a magánpraxisba szorult kínai gyógymód eredményeit objektívan lehetne mérni – mondta Eőry Ajándok, a Máltai Szeretetszolgálat orvosa a Rádió Orient műsorában. A technikánál azonban fontosabb a szeretet, enélkül nincs igazi gyógyulás sem.

A Máltai Szeretetszolgálat munkatársa biológusként kezdte tanulmányait, majd az alkalmazott matematika szak elvégzése után az általános orvosi karra került. Eőry már fiatal korában közel került az akupunktúrához, a kínai orvosláshoz. „Az akupunktúrában a tiszta forrás vonalát, a kínai szakemberektől való tanulást követtem. A kínai orvosok Magyarországra hozása döntő lépést jelentett: Európában először mi alkalmaztunk igazi kínai szakembereket” – emelte ki a doktor. Hozzátette, a magyarok keletre vágyódása is testet öltött a kínai tudomány meghonosodásával. „A nyugati orvoslás olyan idegen a magyar embernek, mint a bankvilág” – jelentette ki.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a tiszta forrás vonalának egyedisége a pulzusdiagnózisban rejlik. „Tűtechnika és felkészültség kérdése, hogy egy pontot stimulálunk vagy csillapítunk. Korábban ez nem így volt: úgy gondoltuk, hogy a stimuláló és a serkentő pontok elkülönülnek egymástól” – magyarázta az orvos. Eőry hozzátette, az akupunktúra természetes alapja a megelőzésben, a tünetek mintába rendezésében rejlik. „A nyugati orvoslás leegyszerűsítése és jó betegségmegállapító logikája mellett a kínai megközelítés holisztikus, parallel gondolkodást tételez fel. Éppen ezért a kettő orvoslás nagyon jól kiegészíti egymást” – emelte ki a vendég.

Eőry Ajándok a hajléktalanokkal akkor került kapcsolatba, amikor 17 évvel ezelőtt a Máltai Szeretetszolgálat mozgó orvosi rendelőjének doktora lett. „A házi orvosi rendelőként berendezett mentőautóval, zsebemben tűkkel és C-vitaminnal jártam a várost. Az keleti és nyugati gyógymódok mellett az egyes gyógynövények és zöldségek, így a fokhagyma jótékony hatásában is hiszek. Egy-egy gerezd fertőtlenít, őssejteket mobilizál és rákellenes ágenssel is bír” – hangoztatta a jótékony hatásokat az orvos.

A hajléktalanok számára az igazi segítség a munka és a szállás – mondta Eőry. A közigazgatási rádió vendége kijelentette, a közhasznú munkavégzés jó alternatíva a leszakadt rétegnek. „A munka alapkérdés a felkapaszkodásban. A hajléktalan emberek is nagy értékűek, mindössze egy örvénybe kerültek, amelyből vissza kell rángatni őket a normális életbe. Az orvosok a legalsó szintet képviselik a segítségben: ellátják sebeiket, próbálnak hatni életcéljaikra. Fel kell kelteni bennük a reményt, hogy van oka annak, hogy ide születettek. Emberszámba kell venni őket, éreztetni kell velük az egyenrangúságot” – jelentette ki az orvos. Hozzátette, emellett a kommunikációs szinten is segítenek. Például az akupunktúrás kezelés közben a hajléktalanok jobban megnyílnak, érdeklővé válnak.

„Nem a gyógyszer, hanem a megértő szó a fontos” – hangsúlyozta a rádió vendége. Eőry elmondta, a befogadás és az elfogadás tesz újra emberré, az, hogy egy szerető közegbe tér vissza az illető. Erre rá kell vezetni mindenkit. A hit és a vallás mellett a másik kapaszkodót a tudás jelenti. Az orvos példaként a nemzeti összefogást említette. A magyar ember küldetése, hogy megmutassa a világnak, hogy tud adni másoknak. „Én ehhez azzal járulok hozzá, hogy egészségessé teszem betegeimet. Ők ezután belső erejük révén továbbadják a jó teljesítőképességet, exponenciálisan növelik a gyógyulások számát” – emelte ki. Hozzátette, további célja a magyar egészségügy jobbítása. „A kórházakban alternatívaként, a járóbeteg-ellátásban, OEP támogatással kellene bevezetni a kínai orvoslást. Ezzel a kétféle orvoslás egymás mellett állna rendelkezésre, továbbá a magánpraxisba szorult akupunktúra eredményeit objektívan lehetne mérni” – mondta a szakértő.

„Ferenc pápa sem az eredményre helyezi a hangsúlyt” – emelte ki Eőry tevékenységének értékelésekor. Az orvos lelki szükségletként írta le a hajléktalanok között teljesített szolgálatot. „A szegények szolgálatának evidenciának kell lennie. Krisztus arcát kell látni a hajléktalanban, így könnyű és felemelő lesz a munka. Amennyiben százból 2 esetben közvetlen eredmény születik, már megérte” – mondta a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa.