A Die Welt című konzervatív német lap a kelet-közép-európai térség és Oroszország viszonyáról közölt pénteki összeállításában Magyarország helyzetét is elemezte. Boris Kálnoky Miként hízelgi be magát Putyin Kelet-Európába című írásában kiemelte: az orosz elnök nemcsak Ukrajnát akarja megosztani, hanem igyekszik minél nagyobb részt visszaszerezni Moszkva korábbi kelet-európai befolyásából is, és ez részlegesen sikerülhet, mert az egykori keleti tömb országaiban széles rétegek keserűen csalódtak a Nyugatban. Ráadásul egyes politikusok úgy vélik, Putyin megnyerheti az "új hidegháborút", ezért az ország és a nép érdekében Moszkva felé kell igazodni - tette hozzá.

Kifejtette: különösen Magyarországon erős a csalódottság a Nyugatban, még "a Nyugat természetes szövetségesei, a keresztény-konzervatív rétegek" is rég elfordultak az "öreg Európától". Orbán Viktor miniszterelnökre pedig az a gyanú vetül, hogy Nyugat-Európától elfordulva Oroszországhoz "dörgölőzik", ami azonban "így nem teljesen igaz".
Orbán még az ukrán válság előtt döntött úgy, hogy külpolitika helyett csak gazdaságpolitikát folytat, és ebből adódóan Magyarország az új kelet-nyugati konfliktusban elsősorban gazdasági előnyöket keres, ami "nem bölcs" magatartás, és miatta Budapest még inkább érzi a "nem is annyira puha Nyugat nyomását" - tette hozzá Kálnoky. Úgy vélte, igaz, hogy a kormány és sok magyar már "nem rajong" a Nyugatért, de nem Orbán jelenti az Oroszországhoz kötődés veszélyét, hanem az, ha Orbán esetleg megbukik, és az Oroszországgal való szövetséget sürgető Jobbik kerül hatalomra.
Minden kritika ellenére Orbán Viktor gazdaságpolitikája sikeresnek tűnik - írta Peter Bognár a Die Presse című konzervatív osztrák lapban. Magyarország GDP-növekedése kiemelkedőnek számít európai uniós viszonylatban: az osztrák IHS kutatóintézet 3,3 százalékos növekedést vár Magyarországon idénre, miközben az osztrák gazdasági növekedést 0,8 százalékra becsülik - írta. A lap budapesti tudósítója kifejti: a nemzeti konzervatív Orbán Viktorra jellemző, hogy elhagyja a kitaposott ösvényt, és a saját útját járja, unortodox gazdaságpolitikája azonban mások mellett az osztrák befektetőket is negatívan érinti - teszi hozzá. http://diepresse.com/home/wirtschaft/international/4600492/Orban_Wachstum-durch-Kaufkraft
Az utóbbi napok magyarországi tüntetéseivel kapcsolatban közöl elemzést a magyar belpolitikai helyzetről a The Economist.
A brit gazdasági-politikai folyóirat "Orbán ellenében" című írása szerint a tüntetéseken, köztük az internetadó elleni százezres megmozduláson zömmel éppen azok a fiatal, tanult középosztálybeliek vonultak az utcákra, akikre a Fidesznek szüksége lenne, s az internetadó ügyében sikerült is ritkán tapasztalható hátraarcra kényszeríteniük a kormányt. Az ezt követő demonstrációk részvevőinek már nehezebb a feladatuk, mert az ő követeléseik között szerepel a kormány távozása is, ami irreális - áll a The Economist írásában.
A Fidesz megnyerte az idei országos, helyi és európai parlamenti választásokat, s bár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint e győzelmek részben annak eredményeként születtek, hogy a kormány a maga javára "piszkált bele" a választási szabályokba, a szétforgácsolódott liberális és baloldali ellenzék sem jelent vonzó alternatívát. Orbán Viktor miniszterelnök régóta világossá tette, hogy megveti a liberális normákat, az Európai Unió azonban eddig nem mutatott készséget vagy képességet arra, hogy megfékezze. Ezért a nyomás leginkább Amerika részéről nyilvánul meg, és a Fideszen belül is egyre nagyobb az aggodalom azt illetően, mennyire bölcs dolog kikezdeni a világ szuperhatalmával - áll a The Economist írásában. http://www.economist.com/news/europe/21633856-more-anti-government-protests-little-change-prime-minister-opposing-orban
Főként az ukrajnai konfliktus és a "magyarországi problémák" miatt termelt 119 millió eurós veszteséget az év harmadik negyedében a Raiffeisen-bankcsoport - írja pénteki számában a Financial Times című brit gazdasági és politikai napilap európai kiadása. A bank kénytelen volt megszabadulni krími kirendeltségeitől, miután Oroszország elcsatolta a félszigetet, Luhanszk és Donyeck megyében pedig fiókjainak több mint a felét be kellett zárnia a háború miatt. A pénzügyi csoport nettó vesztesége 105 millió euró Ukrajnában.
"Ukrajna mellett Magyarországon van a Raiffeisen legnagyobb problémája, ahol 202 millió eurós veszteséget kellett elkönyvelnie" - írja a Financial Times. A lap kitér arra, hogy ennek fő oka az a 205 millió eurónak megfelelő teher, amely abból fakad, hogy a kormány visszafizetteti a pénzintézetekkel az adósoknak azokat a pénzeket, amelyek megítélése szerint tisztességtelen feltételek miatt kerülhettek a bankokhoz, valamint változtat a devizahitelezés szabályozásán. A lap a Raiffeisen vezetőjét, Karl Seveldát is megszólaltatja, aki szerint egyszeri negatív hatásokról van szó, s aki bízik abban, hogy 2015-ben már jobb eredményt érhet el a pénzintézet.