Gyűjtögetünk, félreteszünk már egészen kicsiként. De vajon hogyan változott ez a 21. századra a fiatalok körében? Utánajártunk, hogy a mai fiataloknak milyen a kapcsolata az anyagiakkal.

A pénzügyi tudatosságra nevelést nem lehet elég korán elkezdeni, és számos kutatás eredményeként kaptuk meg azt a következtetést, hogy az iskolának nagyobb szerepe van ebben, mint azt gondolnánk. Persze ez nem azt jelenti, hogy az otthoni példa és tanítás nem számít, csupán annyit tesz, hogy a közoktatásban is érdemes figyelni a pénzügyi alapokra főként a tízenéveseknél, hiszen számos esetben előfordul, hogy a gyermek nem kívánja a szülői mintát követni, ilyenkor pedig kiváló megerősítésként léphet fel az iskolai közeg. A fiatalok agya sokkal fogékonyabb az új dolgokra, így, ha beépül a mindennapjaikba a pénzzel való bánásmód, akkor felnőttként is határozottabban fognak hozzáállni.

Ahogy az oktatás legtöbb területén, itt is létfontoságú, hogy a fiatalokat a saját nyelvükön szólítsuk meg. A Z és az Y generáció az azonnali megoldásokhoz szokott, hiszen ebben nőttek fel, az interneten minden rögtön elérhető, megkapható. Ennek eredményeképpen nem megfelelő tudás mellett könnyen dönthet rosszul a fiatal felnőtt, hiszen ebben a lendületes világban könnyű belecsúszni egy nem kívánt adósságba, főként az egyetemisták körében. Hirtelen kerülnek szembe olyan pénzügyi fogalmakkal, mint diákhitel, vizsgadíjak, folyószámla nyitás stb., és választaniuk kell számos konstrukció körül, mely megfelelő alapok nélkül szinte lehetetlen.

Érdekes tény, hogy Európában a magyarok tartják a legfontosabbnak a gyerekek pénzügyi tudatosságra való nevelését. Európa egy vezető követeléskezelő vállalatcsoportjának felméréséből az derül ki, hogy a gyermeket nevelők 92 százaléka vallja, hogy tudatos pénzhasználatra próbálják otthon is nevelni a fiatalokat. Ennek ellenére megdöbbentően hiányos a fiatalok pénzügyi tudása, mint az kiderül a Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző Központjának középiskolások között elvégzett kutatásából. A megkérdezett fiatalok csupán 16 százaléka van azzal tisztában, hogy mit jelent a THM, a biztosítás, a lízing vagy a betéti kamat kifejezés.

Az viszont bíztató, hogy a fiatalkorúak nagyobb csoportja rendkívül ár érzékenyek, egy egy vásárlás előtt komoly összehasonlításokat végeznek a termékek között, és végig járják a lehetőségeket a világháló segítségével. Annak, hogy ennyire utána néznek a lehetőségeiknek a bizalmatlanság a fő oka, nem bíznak a reklámokban, és az ajánlatokban, inkább maguk győződnek meg a megfelelő ár-érték arányról. A saját tapasztalataikat tartják a legmérvadóbbnak. Persze nem lehet általánosítani, nagyon sokféle típus és döntési mechanizmus jellemzi őket. Ahogy azt fentebb említettük a hozzáállás nagyban függ a családhoz való hozzáállástól. A fiatalok nagy része követi a szülőket, és igényli, hogy együtt hozzon a család döntést, egy másik csoportjuk viszont kimondottan szembe megy az árral, és teljesen másképpen csinálja, mint ahogy azt a szüleitől látja.

Egyre terjed a középiskolák körében a pénzügyi tudatosságra épülő különórák, előadások, vetélkedők bevezetése, de számos forrást találunk az interneten, melyből okulhat a gyermek. Továbbá erre irányuló programsorozatokon is részt vehetnek a fiatalok, például 2017 óta minden évben útjára indul a Pénziránytű Alapítvány és a Diákhitel Központ közös projektje, mellyel hét városba látogatnak el. Eddig körülbelül hatszáz diák vett részt a programsorozaton. Bizonyos helyszíneken interaktív tanórákkal és nyilvános pódium beszélgetésekkel várják a diákokat. Illetve a pénzügyi cégek által biztosított mentor programok is hatalmas fejlődési lehetőséget biztosítanak, ezzel egyengetve a megfelelő pénzügyi ismeretek elsajátítását, és a tudatos felnőtté válást.