A vendégforgalom összességében lényegében a 2004. évinek felelt meg. A vendéglátás tizenegy havi eladási forgalma is csupán 98,2 százaléka volt az előző év azonos időszakának.A vizsgált időszakban 3 millió 386 ezer külföldi vendég 9 millió 358 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és az éjszakák száma egyaránt nőtt. A külföldi vendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben az Ausztriából, Olaszországból, Cseh¬országból és az Egyesült Államokból érkezők esetében nőtt. A külföldi vendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma mintegy hatodával, a vendég¬éjszakáké 9–17 százalékkal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban 220 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek 2009 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Dél-, Nyugat-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 918 ezer belföldi vendég 9 millió 672 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma lényegében nem változott, miközben a vendégéjszakák száma 2 százalékkal emelkedett az előző év azonos idő¬szakához mérten. A belföldi vendég-forgalom több mint hattizedét fogadó szállodákban 6 százalékos növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 9 százalékos csökkenés következett be. A belföldi vendégforgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból kettőt érintett, és a szintje az ország egésze tekintetében a 2006. évben volt hasonló.

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2010-ben a külföldiek és a belföldiek esetében 8, illetve 5 százalékkal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutatott. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 7 százalékkal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt az éjszakák száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 5 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma. 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen nőtt. Bár csupán minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően közel háromnegyedével bővült az egy évvel ezelőttihez képest.

Január–decemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 60 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 50 százalékos foglaltságot értek el, a foglaltság 1,5 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybe¬vétele is átlagon felüli volt: 56 százalék. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastély¬szállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 30 százalékos kihasználtsággal működtek.

A szálláshelyek összes árbevétele 4 százalékkal emelkedett 2009-hez képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–decemberben összesen 234 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 127 milliárd forint volt. A magas külföldi vendégforgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az év során kb. 2 százalékkal volt erősebb, mint egy évvel korábban. 2010-ben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 223, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel 6375 forint volt.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány előzetes adatai alapján a 2010-ben értékesített üdülési csekkek értéke meghaladta a 46 milliárd forintot, amelynek 68 százalékát a belföldi felhasználók a szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés és étkezés keretein belül használtak fel. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján novemberben 1454 egység fogadott el fizető¬eszköz¬ként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év során 17,1 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ez az összes bevétel 7,3, illetve a belföldi szállásdíjak 35 százalékával volt egyenértékű.

OrientPress Hírügynökség