Olyan kompromisszumos módosító javaslatot nyújtottak be egyebek mellett az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalás-tervezetéhez, amely a megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítása helyett csupán azt mondja ki, hogy "szoros figyelemmel kísérik" a helyzet alakulását.

A parlamenti közgyűlés strasbourgi nyári ülésszakán a Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás megindítására irányuló javaslatot kedd délután vitatják meg, majd szavaznak is róla.
ET-tisztségviselők felhívták a figyelmet arra: felettébb szokatlan döntés lenne, ha európai uniós tagállammal szemben megfigyelési eljárást indítanának. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy az ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság a közelmúltban elmarasztaló tartalmú megállapításokat tett a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és ez élénk visszhangot keltett az ET parlamenti közgyűlésében.
Az ET parlamenti közgyűlésének számos tagja nem hivatalos beszélgetéseken úgy vélekedett, hogy jó esélye van az elfogadásra annak a kompromisszumos módosító indítványnak, amelyet különböző pártállású, nem magyar képviselők közösen nyújtottak be, és amely a megfigyelési eljárás helyett csupán a magyarországi fejlemények további szoros figyelemmel kísérését tartja szükségesnek.
Az összesen 22 módosító indítvány között található egyébként egy olyan is, amelyet fideszes, illetve KDNP-s képviselők jegyeztek, és amely indokolatlannak, "a jelenlegi nyílt és konstruktív párbeszédre tekintettel aránytalannak" tartaná a megfigyelési eljárás megindítását.
A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását tekinti fő feladatának. A parlamenti közgyűlés az ET 318 tagú testülete, a tagállamok törvényhozásainak tagjaiból tevődik össze, nagyjából tükrözve az egyes országok lélekszámát, illetve a nemzeti parlamenteken belüli pártarányokat.
A megfigyelési eljárás keretében az ET képviselői rendszeresen látogatásokat tesznek az érintett országban, konzultációkat folytatnak annak hatóságaival, politikai tényezőivel, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom reprezentánsaival. Tapasztalataik alapján időről időre értékelést terjesztenek a parlamenti közgyűlés elé arról, hogy miként alakul a megfigyelt tagországban a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok helyzete.
Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás. Ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország - Bulgária, Monaco, Macedónia és Törökország - vonatkozásában az úgynevezett "megfigyelés utáni párbeszéd" szakasza van érvényben.
A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.
A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel, olyan szavazási procedúra eredményeként fogadta el, amelynek az egyértelműségét többen kétségbe vonták. A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, mintha megint "előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás". Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.