A Seszták Oszkár elnök vezette védelmi bizottságot a jelenlegi helyzetről Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója tájékoztatta. Elmondta: a Tiszán, a Túron, a Szamoson nincs, csak a Krasznán és a Lónyay-főcsatornán van elsőfokú árvízvédelmi készültség Szabolcs-Szatmár-Beregben. Az átlagosnál kevesebb hó van a hegyekben, így jelentős árhullám kialakulására sem kell most számítani. Februárban azonban lehet komoly havazás, ami olvadáskor gyors vízszintemelkedést eredményezhet – figyelmeztetett a védelemvezető.

Az elmúlt hatvan év legcsapadékosabb éve volt a 2010-es, különösen a Nyírséget sújtotta. Nyírbátorban 12 hónap alatt 28 hónapnak megfelelő csapadék esett. Vannak olyan területek, ahol a talajvíz szintje alig 20 centiméterre van a talajtól. Átlagos esetben a telítettség 44 százalék, most viszont eléri a 85 százalékot. Az előrejelzések szerint a február átlagos lesz, a március és az április viszont az átlagosnál csapadékosabb. Ez a mezőgazdaságnak további komoly gondokat fog okozni. Jelenleg 40 ezer hektár áll víz alatt, a helyzet az 1999. évihez hasonló. Akkor tavaszra 100 ezer hektárt borított a víz, és most magasabbak az induló értékek, mint 12 éve.

Bodnár Gáspár elmondta: sorra jelentkeznek az igazgatóságon a települések, hogy a szakemberek vizsgálják át védelmi tervüket. A vízügyesek ezt szívesen megteszik, hiszen a felkészülést segítik vele. A kedvező, hideg, csapadékmentes időjárást ki kell használni arra, hogy a rendszerek működőképességét javítsák.

A térségben 1500 lakóház kerülhet veszélybe, ha romlik a belvízhelyzet. A helyzet Nyíregyházán és Újfehértón a legsúlyosabb. Bodnár Gáspár példaértékűnek nevezte a Nyíregyházán és Újfehértón végzett munkát a belvíz elleni védekezésben, mindkét helyen olyan rendszerek épülnek ki, amelyek hosszú távon is megoldást jelentenek a problémára.

A tavaszi védekezéshez még 120 vízügyi szakemberre lenne szükség a megyében. Ezt részben úgy oldják meg, hogy más igazgatóságoktól kérnek embereket, illetve felajánlotta segítségét a megyei mérnökkamara is. A közfoglalkoztatásban összehangolt munkát végeznek a vízgazdálkodási társulatokkal.

A szakember felhívta a figyelmet: fontos, hogy az utak mentén az árkok is rendben legyenek, erre a kezelőknek kellene jobban odafigyelniük, hiszen az utak állapotát is befolyásolja, ha nem tud elfolyni alóluk a víz.

Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója arról tájékoztatott: területükön 42.500 hektárt borít a belvíz. A csúcs január 15-én volt, 45.800 hektárral. Folyamatosan szivattyúznak, jelenleg naponta egy Velencei-tónyi vizet szivattyúznak a befogadókba. Hajdú-Biharban 29 településen folyik belvíz elleni védekezés. Pályázaton 200 kilométer belvízcsatorna kotrására nyertek támogatást, ebből 6 kilométer hosszan már elvégezték a munkát.

Csepely Zsigmond, a katasztrófavédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatója elmondta: jelenleg 707 ház van veszélyben a belvíz miatt, ezekben 1870-en élnek. Tavaly december elejétől folyik védekezés a belvíz ellen, december 27-én egyszerre 51 településen volt valamilyen készültség.

A védekezés napi költsége az önkormányzatoktól kapott adatok alapján december 12-én volt a legmagasabb, 11 millió forint. A legkevesebbet eddig december 20-án költöttek, 435 ezer forintot.

A településekről eddig 82 vis maior igény érkezett be. Két ingatlan dőlt össze eddig, 14 károsodott olyan mértékben, hogy le kell bontani, vagy magától össze fog dőlni. Változatlanul 29 a kitelepítettek száma, közülük 14 elhelyezéséről az illetékes önkormányzatok gondoskodtak, heten rokonoknál laknak, nyolcan más módon oldották meg a lakhatásukat. (pr)

FH