Az édesség Franciaországból indulva, német közvetítéssel került Magyarországra, az 1800-as évek végére már sokan díszítették ezzel is karácsonyfájukat. Eleinte cukorkákat és csokigolyókat csomagoltak sztaniolba és színes selyempapírba, a végeit sokáig kézzel rojtozták.

A XIX. század végétől szinte minden híres fővárosi cukrászda saját recept alapján készített szaloncukrot, így hasonlóan széles választék volt akkoriban, mint manapság. Arról azonban nem maradtak feljegyzések, melyik volt a legkedveltebb. A rendszerváltás előtt, a 70-es, 80-as években kétféle szaloncukor volt elérhető: a csokoládéval bevont zselés és a híres konzum szaloncukor, mely csokoládé bevonat híján gyakran olyan keményre száradt, mint a kő.

Egy 2008-as felmérés szerint családonként körülbelül egy kilogramm szaloncukrot vásárolunk karácsonyra, az országban 3600 tonna fogy évről évre. A családok rendszerint többféle ízből is vesznek, hogy mindenki találjon kedvére valót. (da)

FH