A felsőoktatás átalakítási folyamatában elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága. Az egy évtizedes rendszer áttekintésével és a korrekciós javaslatok megfogalmazásával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát kívánja erősíteni a kormányzat, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is.

A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság az elmúlt hónapokban egyeztetés-sorozatot folytatott, melynek eredményeként kialakította a 2016-os felvételi eljárástól érvényes felsőoktatási szakjegyzék új, korrigált változatát. A Felsőoktatási Kerekasztal április 21-én, a Kormány pedig májusban tárgyal a javaslatról.

A tárca a Magyar Rektori Konferencia (MRK) szakbizottságaival együttműködve készítette el az új képzési struktúrára vonatkozó javaslatát, amelyhez az átalakításban érintett területek szakmai szervezetei és kormányzati szereplők is fogalmaztak meg pontosító javaslatokat és észrevételeket.

A több hónapos felülvizsgálati folyamat során a tárca és az MRK szakbizottságai közösen, szakonként egyesével tárgyalták a 2005-ben, a bolognai rendszer bevezetésekor létrehozott és jelenleg elérhető valamennyi képzési formát, alap- és mesterképzésen, továbbá a felsőoktatási szakképzések területén egyaránt. Emellett az alapképzések esetében figyelembe vették a Diplomás Pályakövetési Rendszerből az elhelyezkedésre és a jövedelemre vonatkozó információkat (táblázat mellékelve), az elmúlt évek jelentkezési és felvételi arányait, a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát is.

Mindezek alapján a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság – 10 évvel a jelenleg hatályos rendszer bevezetését követően – érdemi módosítást javasol a felsőoktatási szakstruktúrát illetően.

Az előterjesztés alapján a felsőoktatási intézmények újra osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, továbbá az MRK agrártudományi szakbizottságának kérésével összhangban létrejön az ugyancsak 5 éves agrármérnöki képzés is.

Az elmúlt hetekben a sajtóban terjedő hírekkel ellentétben alapképzésben és mesterképzésben sem szűnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor megszűnik felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak külön szakirányaként.

A tervezet szerint néhány képzés a jövőben más néven lesz elérhető: így például a (nem tanári) ének-zene szak a jövőben zenekultúra, a logisztikai menedzsment ellátásilánc-menedzsment néven szerepel majd.

A megszüntetésre javasolt szakok között továbbra is szerepel viszont a nemzetközi tanulmányok alapszak (mesterképzésben viszont megmarad!) és a terminológia mesterszak.

A javaslat szerint a mérnökképzésben is várható változás: a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel több olyan területen, amelyek hiánya a vállalatok fejlődésének gátját jelenti. Ezért kivezetésre kerül néhány olyan alapképzési szak, amelyek nem specifikus szakmára készítenek fel, mint például a műszaki menedzser és az ipari terméktervező mérnök, azonban ezeket mesterképzésben továbbra is lehet hallgatni.

A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzéke – a jogalkalmazást segítendő - a jövőben egységesen, egy rendeletben tartalmazza majd a felsőoktatásban alap- és mesterképzésben, valamint felsőoktatási szakképzésben szervezhető szakok és a szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, és egyúttal tartalmazza majd az egyes szakok Magyar Képesítési Keretrendszerben elfoglalt helyét és az Európai Képesítési Keretrendszerhez való illeszkedési szintet jelző számot is.

A képzési szerkezet racionalizálása és a képzési tartalmak minőségelvű fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem társadalmi és szakmai igény is egyben. A Kormány célja, hogy a szakok számának csökkentésével megteremtse a képzési kimenet, valamint a gazdasági és társadalmi elvárások közötti összhangot, ezzel javítva az oktatás, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességét.

A szakok számának csökkentése révén a demográfiai okokból folyamatosan csökkenő hallgatói létszám ellenére is javul a felsőoktatás kurzusonkénti létszámokban mérhető hatékonysága. Az átalakítás révén a jövőben a képzési kínálat és a képzések tartalma teljes mértékben igazodik majd a társadalmi, gazdasági és regionális fejlődéshez.

A képzési szerkezet átalakítását alátámasztó Diplomás Pályakövetési Rendszer adataiitt olvashatók.