- A közfoglalkoztatás rendszerének átalakításával egyidejűleg, és ehhez kapcsolódóan, az aktív korúak ellátása is módosulni fog, ebben a leglényegesebb változás az, hogy az eddig rendelkezésre állási támogatásként ismert támogatási forma 2011. január 1-től bérpótló juttatásként kerül a törvényben megnevezésre - mondja Szabóné Vörös Ágnes. A jogosultsági feltételei nagyrészt azonosak lesznek a rendelkezésre állási támogatáséval, azonban lesz egy nagy különbség, ez pedig a mindenkori éves felülvizsgálatnál kerül elő. Ez pedig, hogy csak az lesz jogosult bérpótló támogatásra, aki az előző évben legalább 30 napos foglalkoztatást teljesített.

- Hogyan alakult az úgynevezett „rátosok" száma idén Győrben, és hányan voltak azok, akik részt vettek a közcélú foglalkoztatásban?

- Az idei év folyamán 1100 fő körül mozgott a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma, közülük 2010-ben közel 600 főt foglalkoztatott az önkormányzat közcélú foglalkoztatásban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fennmaradó 500 ember semmiféle munkaviszonnyal nem rendelkezett ebben az évben, mert elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy a többségnek az elsődleges munkaerőpiacon volt bizonyos időtartamú munkaviszonya.

- Megítélése szerint a törvény január elsejei változtatása után lesznek olyanok, akik kiszorulhatnak az állami ellátás rendszeréből?

- Igen, azt gondolom, hogy lesznek olyanok, akik ki fognak esni a rendszerből. Eddig is voltak ilyen személyek, hisz együttműködési kötelezettséget írt elő a jogszabály arra nézve, hogy a számukra felajánlott munkalehetőséget el kellett, hogy fogadják. Ha nem is nagy számban, de voltak, akik a közcélú munkát elutasították, ez pedig egyenesen magával vonta a rendelkezésre állási támogatásuk megszüntetését. Azt gondolom, hogy a 2011. január 1-től életbe lépő rendszerben is lesznek olyanok, akik a nekik felajánlott munkát nem fogják elfogadni, viszont azt gondolom, hogy nagyobb számban lesznek olyanok, akik azért fognak kiesni a rendszerből, mert esetleg nem is fogunk tudni a számukra munkát ajánlani. Természetesen nekik az is kötelezettség, hogy próbáljanak saját maguk számára munkahelyet találni vagy teremteni.

- Idén és a korábbi években hol, milyen körülmények között tudott munkát ajánlani az önkormányzat a rászorulók számára?

- Az önkormányzat leginkább a saját intézményeiben, illetve a tulajdonában álló gazdasági társaságoknál tudott embereket foglalkoztatni, ezen munkahelyek mellett igen komoly foglalkoztatónk volt a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott Petz Aladár Megyei Oktató Kórház. Az intézményeiben egyébként nagyon változatos munkákat ajánlott az önkormányzat, természetesen voltak kvalifikáltabb munkakörök adminisztrációs feladatokkal, és voltak olyanok is, amelyek kisegítő munkakörnek minősülnek. A kommunális szolgáltatónál például parkfenntartásban, közterület-tisztításban vettek részt az emberek, ugyanígy a kórházban is volt egy csoport, amely az intézménynek a parkfenntartási munkáit végezte, de a kórházban például többen dolgoztak beteghordóként, műtősegédekként, és olyan más feladatokat láttak el, amelyekhez különösebben nagyfokú szakértelemre nem volt szükség.

- Előre fel lehet azt mérni, meg lehet becsülni, hogy mekkora lesz azoknak a száma, akik a felajánlott munkavégzés elutasítása miatt semmilyen ellátásban nem részesülhetnek majd?

- Egyelőre azért nem, mert a közfoglalkoztatásnak az új rendszere némiképp differenciáltabb lesz, mint az eddigi. Az eddigi szabályozás közmunkaprogramokról, közcélú, valamint közhasznú foglalkoztatásról szólt, de ebből a közcélú munka volt az, amelyet számottevőnek tarthattunk, hisz Győr nem tartozott bele abba a körbe, ahol közmunkaprogramokat szerveztek volna, illetve a közhasznú munkának nem olyanok voltak a finanszírozási szabályai, amelyekkel különösebben élni tudtunk volna. Az újonnan életbe lépő rendszer négyféle foglalkoztatási formát fog megnevezni, az önkormányzati rövidtávú foglalkoztatást, a hosszútávú foglalkoztatást, illetve a vállalkozóknál alkalmazható közfeladat ellátást, továbbá megtartja a közmunkaprogramokat. Egyelőre még az is kérdéses, hogy az említett vállalkozókat hogyan lehet majd bevonni ebbe a foglalkoztatási körbe, amennyiben minél nagyobb számban megoldható ez, akkor az embereknek eleve növekszik az esélye arra, hogy gyorsabban visszatérjenek az elsődleges munkaerőpiacra.

- Érdekességként áruljuk el, hogy mekkora összeget fordított a győri önkormányzat a „rátosok" ellátására?

- 2009-ben 153 millió forintot fizetett ki az önkormányzat rendelkezésre állási támogatásra, a végösszeg a 2010-es évben körülbelül az egyharmadával emelkedni fog, mert ennyival nőtt egy év alatt az ellátottak száma. Emellett 40 millió forintot különített el a város a közcélú foglalkoztatás saját önrészének a biztosítására.