Kedd este rendkívüli ülést tartott a vezetőség, és a lemondott vezérigazgató helyére egy 3 fős átmeneti menedzsmentet választott meg. Ismeretlen, hogyan juthatott ilyen gyorsan csődközeli helyzetbe a negyedik legnagyobb európai légitársaság.

Az utóbbi hetekben Ferihegyen is nemegyszer szembesültek azzal a kellemetlen hírrel az utasok, hogy már megint törölték az aznapi Párizs-Budapest Air France-járatokat, mert éppen sztrájkol a francia-holland légicég alkalmazottainak egy része. Ez önmagában nem meglepő, a fapadosok, valamint a közel-keleti és az ázsiai légitársaságok világszerte szorongatják a drágábban működő európai nemzeti légicégeket, amelyeket versenyképességi gondok és bérviták egyaránt sújtanak.

Nemrég a British Airwayst is birtokló International Airline Group (IAG) és a Lufthansa vezetésének is meg kellett kötnie a maga kompromisszumát az őket ért sztrájkhullámok nyomán. Úgy tűnt, hogy az Air France-KLM csoportra is a szokásos alkudozás vár, ám az események váratlan fordulatot vettek május elején.

Rossz vezetői döntések

Kudarcot vallott ugyanis Jean-Marc Janaillac vezérigazgató kockázatos játszmája, miszerint a munkavállalók szavazzanak a menedzsment bérajánlatáról. A szakszervezetek az idei évre 5,1 százalékos béremelést követelnek.A pilóták, az utaskísérők és a földi személyzet tíz szervezetét tömörítő érdekvédelmi szövetség arra is emlékeztetett, hogy a légitársaságnál 2011 óta nem volt béremelés, tehát ezzel csak behoznák a fizetések befagyasztása óta eltelt hat év lemaradását.

Ezzel szemben a költségek lefaragásán fáradozó menedzsment összesen hét százalék emelést ígért négy évre elosztva: két százalékot ajánlott erre az évre, és 2019, valamint 2021 között lenne lehetőség további öt százalékra. A vezetés azonban fenntartotta volna a változtatás jogát abban az esetben, ha az Air France éves nyeresége 200 millió euró alatt alakul, illetve, ha erősödik az infláció. Ez utóbbi kikötések is szerepet játszottak abban, hogy a szakszervezetek után a munkavállalók több mint fele is nemet mondott a menedzsment javaslatára, melynek hatására a múlt hét elején lemondott a vezérigazgató. Kedd este rendkívüli ülést tartott a vezetőség, és a lemondott vezérigazgató helyére egy 3 fős átmeneti menedzsmentet választott meg.

Zuhanórepülésben a részvények

Ráadásul épp a lemondással szinte egy időben látott napvilágot a cég csalódást keltő első negyedéves gyorsjelentése. A vállalat 118 millió eurós működési veszteségről számolt be, szemben a korábbi év hasonló időszakának 33 millió eurós veszteségével. Az adózott eredmény ugyanebben az időszakban 269 millió euró mínuszt jelentett az egy évvel korábbi 143 millióval szemben. A sztrájksorozat – 15 alkalommal egy-egy napos munkabeszüntetés – ugyan nem bénította meg teljesen a társaságot, de az eddigi leállások már 400 millió eurós veszteséget okoztak a cégnek. Érdekes módon a cég utasforgalma a sztrájkok ellenére is 5,2 százalékkal tudott emelkedni, de az első negyedéves jelentés csak a március 31-ig tartó időszakról ad számot, az igazán kiábrándító számok az április-június időszakra várhatók.

A fentiek miatt a cégnek lefelé kell módosítania az éves becsléseit: így a korábbinál fél százalékkal kisebb kapacitásbővítés várható, valószínűleg árat is kell emelnie, és a növekvő olajárak miatt a korábban vártnál 350 millió euróval nagyobb kerozinszámlával kell számolni.

Az idei üzemi eredmény így biztosan a tavalyi alatt marad – jósolják iparági szakértők. Mindezek hatására az Air France-KLM részvényei május 7-én reggel 13 százalékkal kerültek lejjebb, míg a légitársaság papírjai idén eddig 45 százalékot zuhantak, vagyis csaknem a felére olvadt a cég értéke.

Ami a jövőt illeti, Janaillac lemondása után Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter felszólította a menedzsmentet és a munkavállalókat, hogy folytassák a tárgyalásokat.

A francia állam az Air France-KLM legnagyobb részvényese 14,3 tulajdonosi hányaddal, míg a Delta Airlines és a China Eastern 9-9 százalékot birtokol.

„Ha az Air France nem lesz versenyképesebb, ... el fog tűnni” – jelentette ki a pénzügyminiszter a BFM televízióban, jelezve, hogy az állam nem dob mentőövet a légitársaságnak. A munkaügyi reformokat - legalábbis szóban - óhajtó Emmanuel Macron francia elnök május 15-én a nemzetközi sajtónak úgy fogalmazott, egyelőre nincsenek terveik az állami részesedés csökkentésére, de nem biztos, hogy ez örökké így marad.
Az Air France-KLM csoport tehát más európai légitársaságokhoz hasonlóan úgyszintén a túlélésért harcol, miközben a szakszervezetek bérkövetelése veszélyezteti a vezetés által kidolgozott átalakulási programot.

A cégnek végre kell hajtania a szükséges karcsúsításokat, átszervezéseket a nyereséges és gazdaságos működés érdekében. A The Economist cikkírója szerint be kell látni, hogy
többé nem folyhat az ingyen pezsgő, és nem traktálhatják francia ínyencségekkel a tengerentúli járatok turistaosztályának utasait is, hiszen ez nagyon megdrágítja a jegyeket.
De nem csak e téren szükséges a takarékoskodás: az Air France pilótáinak egy része kétszer-háromszor annyit keres, mint a legnagyobb európai diszkont légitársaság, az ír Rynair alkalmazottai. Szakértők szerint a megegyezés, illetve a túlélés záloga is az, hogy a pilóták, a kabinszemélyzetek és a többi alkalmazottak türelmesebbek legyenek, és fogadják el a mérsékeltebb béremeléseket, hiszen a munkaerővel kapcsolatos kiadások a légitársaságok költségeinek tetemes részét jelentik.

Bár a helyzet most válságos, a szakértők egy része nem tart attól, hogy már most csődbe megy az Air France-KLM csoport.De hosszabb távon bármi lehetséges, hiszen ádáz harc dúl az európai légiközlekedési piacon.

Sokan állítják, hogy Európában túl sok a drága légitársaság, míg például az Egyesült Államokban lényegében négy uralja a piac 85 százalékát. Váradi József, a fapados Wizz Air alapító-vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjújában beszélt arról, hogy számos csődöt vár az európai piacon, mivel jó néhány állami légitársaságot politikai alapon védenek az igazi versenytől, másrészt a magánbefektetőknél is rengeteg buta döntést lát. Szerinte a következő öt évben nagy átrendeződés várható, mely végén lehet, hogy csak négy-öt légitársaság marad talpon Európában a mai közel ötvenből. Az Air-France-KLM viszont korántsem biztos, hogy megmarad.

Forrás: origo.hu

Kép: AFP/Philippe Lopez