Városlista
2024. május 2, csütörtök - Zsigmond

Hírek

2014. Február 16. 05:00, vasárnap | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Élbolyba került a szabadalmak terén Magyarország

Élbolyba került a szabadalmak terén Magyarország

Közel 5000 találmányt jegyeztek be tavaly Budapesten - ezeknek háromnegyede külföldi eredetű, és egyre több érkezik hozzánk belőlük. Az uniós rendszer változásával ugyanakkor Magyarország az elsők közé került a jóváhagyott szabadalmak terén - mondta el a a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Bendzsel Miklós a gazdaságot is kifehérítő Jedlik-tervről és a kutatói elvándorlás későbbi hasznáról beszélt a Rádió Orient műsorában.

Egy mozijegy ára a kreativitás

A külföldi jelenlét általában is hangsúlyos a magyar rendszerben: a ma elismert, 20 ezres nagyságú szabadalom 95 százaléka ide tartozik, és csak ezer számít magyar tulajdonnak. Bendzsel arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabadkereskedelmi forgalomban mozgó javak 4/5-e hozzáadott érték, csupán egyötöde tárgyiasult anyag, és igaz ez szoftverre, mosogatószerre is.

Az ilyen javakat a többség szívesen szerzi meg magának - különösen ha szabadon elérhető - és közkincsnek tekinti a jogvédett tartalmakat is. 'Ilyenkor nem gondolunk bele, hogy az újratermelés érdekében legalább egy mozijegynyi költséget vállalni kellene, mert azt nem ingyen hozták létre” – magyarázza Bendzsel Miklós. Szerinte senkinek nem esik jól, ha azzal kell szembesülnie, hogy az áldozatos munkájának gyümölcsét visszatérítés nélkül elkezdik sokszorozni, és közben abból neki semmi sem jut.

A szellemi tulajdon védelmi rendszere épp ezért kiegyensúlyozni próbálja a közérdeket és az alkotók egyéni érdekeit, hiszen ha ma nem jutalmazzák az extra erőfeszítést, akkor nem tudják ugyanezt holnap megismételni. A tavalyi év komoly eredményeket hozott a hivatal számára: a magyar bejelentők aktivitása szinten maradt, a külföldi érdeklődés pedig annyira intenzív, hogy másfél-kétszer több ügyet sikerült befejezni, ráadásul minden második szabadalomra tudtak oltalmat adni, szemben a korábbi egyharmados pozitív-válasz aránnyal: összesen 1350 nemzeti, és 3500 európai szabadalom született tavaly Budapesten.

Sereghajtók közül az élbolyba kerültünk

Az újfajta, telephely szerinti összesítésben az adott ország javára könyvelik el a szabadalmat, ha ott született, ott kiképzett, ott dolgozó állampolgárok állnak mögötte, hiába van külföldi tulajdonban egy magyarországi telephelyű K+F cég. „Ilyen számítással pedig egészen újraosztják a dobogós helyeket Európában, majdnem sereghajtóból rögtön az országok élére ugrunk, a 3-5 helyre.” - mutatott rá az SZTNH elnöke.

Magyarországon Bendzsel szerint a tudásintenzív ágazatok térfoglalása nagyobb az átlagnál, a privatizációnak köszönhetően, és ezek nagyon erősen járulnak hozzá a magyar GDP-hez. Szabadalomintenzitás terén a mutatók szabadalom- és dizájn tekintetben első, védjegyben harmadik helyre sorolják Magyarországot Európában. „A nyugati vállalati menedzsment és tőkeerő, termékpaletta, a magyar fejlesztési-gyártási fegyelemmel együttesen valami egyedit tudtak mutatni” – magyarázza a szakértő, hozzátéve, ha a tőkejavakat is sikerül kézbe venni, egyre több profit marad majd idehaza.

A szinten maradáshoz viszont elengedhetetlen a kutatói elvándorlás is: nem azon kell siránkozni, hogy a magyar kreatív emberek ideig-óráig kimennek külföldre, azt kell elérni, hogy infrastrukturális-menedzselési-motivációs környezetben ne maradjunk el, és érje meg nekik hazajönni, osszanak meg ottani tapasztalatokat, akkor nem maradunk el a világ élvonalától, összegzi az elvárásokat Dr. Bendzsel.

Budapest lesz az európai központ

Az egységes hatályú európai szabadalmi oltalom – magyar EU-elnökség idején történt – bevezetésével már nem kell már országonként validálni a szabadalmakat, azok automatikusan érvényesek az Unió egész területén. A szakdiplomáciai siker mellett Budapest kapta meg azt a jogot, hogy az Európai Szabadalmi Bíróképző Központot 2014 márciusától működtesse. Nemzeti hatóságként, budapesti központú visegrádi klaszter létrehozása révén, pedig a Budapesten meghozott szabadalmi döntéseket hamarosan világszerte elismerik, ez pedig egy szűk nemzetközi elitcsoport – foglalta össze a helyzetet Bendzsel Miklós.

Erről szól a Jedlik-terv

A hamisításokkal összefüggő bevételkiesés akár a magyar GDP 10-15 százalékára is rúghat. A Jedlik terv egyrészt megpróbálja a gazdaságot fehéríteni egy hamisítás elleni akciótervvel, másrészt megpróbálja a nemzetközi változásokhoz igazítani a magyar kutatási-oktatási intézmények döntéshozatali mechanizmusát. De azért is tesznek, hogy már az általános iskolában is találkozzanak a szerzői- és iparjogvédelem elemi fogalmaival.

Kiemelt feladat az innovációs szint fejlesztése is: a magyar vállalatok maximum 3-4 százaléka mondható innovatívnak az európai feltételrendszer ismérvei szerint, ezt szeretné a Jedlik-terv 2016-ig másfélszerezni, 2020-ig megkétszerezni - tette hozzá a Rádió Orient vendége.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 02. 09:12, csütörtök | Belföld

Több mint 3000 család igényelt már csok pluszt

Meghaladta a háromezret a csok plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az index.hu-nak adott interjújában.

2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal

2024. Május 02. 06:44, csütörtök | Belföld

Vitályos Eszter: a kormány minden megtesz a bérek növekedéséért

A kormány ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország gazdasága újra erős legyen, a magyar embereknek legyen munkája, és a bérek tovább növekedjenek

2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld

20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz

Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.