Ezek a nagyberuházások meghaladják a 700-at, és ebből csak a közlekedési projektek száma több, mint 240. Arról, hogy a Kormány milyen szempontok szerint és mely beruházások esetében dönt a beruházással összefüggő egyes hatósági ügyek kiemeltté nyilvánításáról, arról Dr. Kovács Miklósné Dr. Molnár Ilona, területi közigazgatásért felelős helyettes államtitkár asszony számolt be.

Még 2006-ban született meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelő beruházásra kiterjedhet a törvény hatálya, tehát amelyekkel összefüggésben a Kormány rendeleti szinten szabályozhatja a kiemeltté nyilvánítandó hatósági ügyeket, , annak érdekében, hogy speciális eljárási szabályok alkalmazásával gyorsítsák meg a beruházás hatósági engedélyezési eljárásait.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás keretében valósul meg, többek között az ország egész területén közel 240közlekedésfejlesztési projekt, közel 90 beruházás azegészséges ivóvíz-hálózattal kapcsolatos projektek. Közel 280 kiemelt beruházás keretébena szennyvízelvezetési- és tisztítási projektek. Azonban nem csak fejlesztési beruházások valósulnak meg, hanemkülföldi vállalatok magyarországi befektetéseinek elősegítéseis, mint a nyíregyházi LEGO-beruházás, a Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. Csömör nagyközség területén újgenerációs női higiéniai termékek gyártását eredményező gyártóüzem megvalósítása, a Hankook Tire Magyarország Kft. által megvalósításra kerülő Rácalmás város közigazgatási területén lévőgumiabroncs gyár létesítését eredményező beruházás is.Mindezek mellett kulturális jellegű beruházásokis kiemeltté lettek nyilvánítva, többek között a Liget Budapest projekt keretében az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ kialakítása, a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása, a komáromi Csillag Erődben a Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozása, illetve a hatvani Grassalkovich-kastély és park rekonstrukciója.„Tehát széles körben gondolkodunk azon, mi az ami fontos számunkra, a nemzet számára”.

A nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházások esetében a törvény 2012. évi módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy aközigazgatási hatósági ügyek intézését a kormányrendeletben kijelöltkormánymegbízott figyelemmel kísérje. Nem minden esetben történik meg a kormánymegbízott kijelölése koordinációra, pl. a ivóvíz-beruházások vagy a közlekedési beruházások egyikénél sem került sor kijelölésre.

A törvény és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendelet meghatározza mindazon jogosultságokat, eszközöket, amelyekkel a kormánymegbízott koordinációs jogkörében élhet. Többek között jogosult írásban soron kívüli feladat elvégzésére utasítani az eljáró hatóságok vezetőit a kiemelt jelentőségű üggyel kapcsolatosan, továbbá munkacsoportot hozhat létre, eseti egyeztetést kezdeményezhet stb.

„Tehát figyel, számon kér, koordinál” – magyarázza a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a törvény kifejezetten rendelkezik arról is, hogy a kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmeket soron kívül kell elbírálni, azaz a legnagyobb hangsúlyt a gyorsításra helyezi a jogszabály. .. Ennek érdekében nemcsak a soron kívüliséget írja elő a törvény, hanem további eltéréseket is enged az általános hatósági eljárási lépésektől, pl. lehetőség van arra, hogy az adott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást kiemeltté nyilvánító kormányrendeletben rendelkezzenek a kiadandó döntések fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságáról.

A koordinációra kijelölt kormánymegbízott kapcsolatban áll a beruházóval is, és fontos feladata, hogy heti rendszerességgel gyűjtse a hatósági ügyekben részt vevő szervtől a kiemeltté nyilvánított beruházással kapcsolatos adatokat, információkat, továbbá, hogy havonta jelentést küldjön az elvégzett munka folyamatáról, határidők betartásáról a közigazgatási és igazságügyi minisztériumnak. Ezen túlmenően a koordinációra kijelölt kormánymegbízott minden naptári negyedévet követő hónap 5. napjáig tájékoztatni köteles a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján a Kormány tagjait a kiemelt jelentőségű ügy intézéséről, valamint intézkedéseiről.

A Kormány 20 hónap szünetelés után 2010. szeptember 1. napjával visszaállította a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést, majd azt2012. január 1. napjával átalakította törvényességi felügyeletté.A fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi felügyeleti jogkörükkela korábbi eszközeikhez képest fokozott hatékonysággal képesek vizsgálni a helyi önkormányzatok működésének törvényességét, valamint fellépni az esetleges jogszabálysértésekkel szemben, ezáltal védeni az állampolgárok érdekeit.

A kormányhivatalnak nem az a célja, hogy hibát találjon és megdorgálja az önkormányzatokat, hanem, hogy megelőzze a jogszerűtlenségeket. „Az önkormányzati autonómia sérthetetlen, de ezen belül is be kell tartani a jogszabályokat.”

Mindezt a kormányhivatal törvényességi felügyeleti főosztálya ellenőrzi, amely teljes kontrollt gyakorol, felügyeli az önkormányzatok majdnem teljes működését, belső szabályzatokat, határozatokat, rendeletalkotást, tehát minden folyamatot, kivéve a gazdálkodást, mert azt az Állami Számvevőszék végzi. Ehhez jelentős jogosítványokkal bővültek a törvényességi felügyeleti jogkörök. Például, ha az önkormányzat nem alkot meg egy szükséges rendeletet, azaz törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztja, akkor a kormányhivatal kezdeményezheti a Kúriánál a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, majd, ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követően kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az elrendelését.

A kormányhivatalok javaslattételi és szakmai segítségnyújtási jogkörükben minden segítséget és szakmai támogatást igyekeznek megadni az önkormányzatoknak, ám ha ez nem elegendő, akkor és az önkormányzat és szervei jogszerű működésével kapcsolatosan kétségek merülnek fel, akkor a törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazására kerülhet sor. „Egy élő kapcsolat állt helyre az önkormányzatok és hivatalok között” teszi hozzá a helyettes államtitkár. Elmondása szerint a kormányhivatalok elsősorban a jogszabálysértés esetén alkalmazandó törvényességi felhívással élnek, és a felhívások jelentős százalékában megtörténik az önkormányzat szükséges intézkedése, azaz nem kerül sor további felügyeleti eszköz alkalmazására

Annak érdekében, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok e törvényességi felügyeletet még az eddigieknél is hatékonyabban és naprakészebb formában legyenek képesek ellátni, szükséges volt egy olyan elektronikus rendszer kifejlesztése, amelyen a helyi önkormányzatok, a kormányhivatalok, és aKözigazgatási és Igazságügyi Minisztériumközött regisztrált módon, rendkívül gyors, hatékony és költségkímélő adatáramlás valósulhat meg. E rendszer működéséhez szükséges zárt felületet 2014. január 1. napjától az eredetilega helyi önkormányzati rendeletek publikálásához kifejlesztett informatikai program,a Nemzeti Jogszabálytárbiztosítja.