Az asztmás betegeknél olyan ingerek - házipor, virágpollen, állati szőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés, izgalom - hatására szűkülnek a légutak, amelyek egészséges embereknél nem okoznak gondot. Az asztmás rohamban a hörgők simaizomzata összehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya a gyulladás következtében megduzzad, és fokozott nyáktermelés indul, így a légutak jelentős mértékben beszűkülnek. A beteg ennek hatására erőteljesebben próbál, illetve kényszerül lélegezni.

Allergiás hajlam a háttérben

Meg kell különböztetnünk az allergiás és a nem allergiás asztmát. Amennyiben allergiás hajlam vagy más allergiás betegség fennáll, feltehető, hogy allergiás asztmával állunk szemben. Gyermekkorban a betegek többsége ebbe a csoportba sorolható. Az allergiás bőrteszt elvégzése, értékelése segíthet az asztmás tüneteket előidéző allergének kimutatásában. A kiváltó tényező megállapításával és ezek kerülésével a rosszullétek többnyire megelőzhetők.

A leggyakoribb lakáson belüli allergének: a háziporatkák, penészgombák, a toll, az állati szőrök - részletezi dr. Somogyi Éva, a Budai Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza. Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő allergiás betegségek (szénanátha, ekcéma, ételallergia), vagyis nyilvánvaló a genetikai meghatározottság. Azonban nem maga a betegség, hanem az allergiás hajlam öröklődik. Kiderült azonban, hogy nem egy asztmagén létezik, hanem nagyon sok. Az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több génhelyhez kötődik. Ez lehet az oka annak is, hogy nagy különbségek vannak az asztma tüneteinek megjelenésében, súlyosságában és a kezelésében.

Mi lesz később?

Ötéves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés („megfázás") során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi". A gyermekkori asztmások egy része felnőtt korra valóban „kinövi" a betegséget. Ez az enyhe betegek 70 százalékára igaz, ám akiknél megmaradnak a tünetek, azok felnőttkorban is asztmások maradnak. Az asztmás betegség alakulásában 14 éves korig jelentős eltérés van a nemek arányában is, a fiú-lány arány 2:1. Később ez a különbség eltűnik.

Nemzetközi aktualitások

Egy dán egyetem kutatást végzett arról, hogyan befolyásolja az asztma a gyerekek testi állapotát és egészségét. Az eredmények egyértelműek voltak: az asztmás gyerekek kevésbé voltak fittek, magasabb volt a testzsír-százalékuk, és többen voltak közülük elhízottak, mint egészséges társaik. Minél magasabb volt a mért testzsír-arány, annál alacsonyabb volt a gyerekek napi aktivitása és annál kevesebb időt töltöttek erőteljes mozgással. Az asztmás csoportban pedig az derült ki, hogy minél nagyobb a gyerekek állóképessége és minél többet mozognak aktívan, annál inkább kézben tartható a betegség. Az elhízást pedig mindenképpen ajánlatos megelőzni, hiszen a túlsúlyos gyerekek egyértelműen kevésbé aktívak, mint a normál súlyú társaik, ez pedig tovább rontja állóképességüket és egészségi állapotukat.

A szülők egy része későn kezdi az akut hörgőtágítók adását, holott a hatásos beavatkozás a megelőző terápián és kellő időben megkezdett akut rohamoldó szakszerű alkalmazásán múlik.

www.allergiakozpont.hu