Ennek a több ezer embernek munkát adó veszprémi kölcsönző cégnek a rehabilitációs hozzájárulás befizetése személyenként több mint négyezer forintos díjtételt jelent havonta. Nem tudják kigazdálkodni, ezért a kölcsönzési díjakon emelniük kell, ennek a következményei azonban még nem látszanak.

Ottó Csaba ügyvezető, Man at Work Kft., Veszprém: "Elsősorban megpróbáljuk ezt a partnerekre áthárítani, erre vagy lesz fogadókészség, vagy nem, nyilván ez munkaerő kölcsönző cégnek elemi érdeke, hogy ettől drágulni fog a szolgáltatás, rosszabb esetben a partner átgondolja, hogy kölcsönözzön-e, vagy a legrosszabb esetben ez leépítéssel is járhat nála, vagy a kölcsönző cégnél."

A cégek érdekképviselete úgy véli, hiába nőtt a recesszió enyhülésével az érdeklődés a kölcsönzött munkaerő iránt, ez a vállalkozásoknál nem hozott érzékelhető nyereséget.

Dénes Rajmund kommunikációs alelnök, Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége:

"Ezt a gazdasági előnyt még a rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség, ami az évek során 2009-ről a 2010-es évre 5,4 szeresére nőtt, 177 ezer forintról 954.500 forintra, ez jelentős terhet jelentett, viszont gazdasági előnyeit, vagy a rugalmasságát a munkaerő-kölcsönzés tekintetében megtartotta. 2011-tről ez a törvényi változás nem jól hat a munkaerőpiacra, és ezáltal a foglalkoztatás bővítésére, vagy a foglalkoztatotti létszám megtartására sem."

Ha állás nélkül marad, az elektronikai és építőiparban jártasságot szerzett bérmunkaerő az osztrák munkaerőpiac májusi megnyitásával kiáramolhat az országból.

Rimányiné Somogyi Szilvia igazgató, Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ: "Olyan munkaerő kell nekik, és ez a félelem valós, ami nekünk is kell ahhoz, hogy az ipari park színvonalasan tudjon működni, hogy az Audit fel tudjuk tölteni. Eddig inkább a családi gazdaságok vitték el a munkaerőt Ausztriába, most viszont elindulnak majd a vállalkozások is, hiszen az ő minimálbérük elég magas."

Az ausztriai magyar vendégmunkások szerint a feketemunka már a határon túl sem kifizetődő, május után pedig az ellenőrzések is tovább szigorodnak majd.

Schmidt Zoltán ausztriai vendégmunkás, Kitsee: "Nem egyszer éltem át olyan rendőrségi ellenőrzést, amikor lezárták a teljes területet, és minden egyes ember munkavállalási engedélyét ellenőrizték. Amennyiben viszont az osztrák munkáltató feketemunkást foglalkoztat, nagyon komoly büntetésekre számíthat. Én úgy gondolom, hogy eddig is volt, és ezután is lesz, aki bevállalja ezt a rizikót, én személy szerint nem látom értelmét ennek."

A burgenlandi munkaerő-közvetítők úgy vélik, az újonnan érkező, legálisan munkát vállaló magyarok nem az osztrákok állását veszélyeztetik.

Tóth Eszter osztrák projektvezető, „Jövő a határtérségben" Projekt, Eisenstadt: "Nagyon nagy verseny, meg konkurencia, illetve bérdömping fog kialakulni, és most nem is annyira az osztrák és a magyar munkavállalók között, hanem főleg a magyar munkavállalók között. Ez azt jelenti, hogy azok között, akik már régebben itt vannak Ausztriába, és azok között, akik újonnan szeretnének itt elhelyezkedni."

Ausztriában jelenleg 30 ezer legális, és 45 ezer magyar feketemunkás dolgozik. A leggyengébb fizetések is megegyeznek az osztrák minimálbérrel, amelynek a mértéke ezer euró.