Hírek
2014. Február 08. 05:00, szombat |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Hervis-ügy: 'az EB döntését érdemes komolyan venni'
A napokban egymással ellentétes álláspontok láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság február 5-i döntése (C 385/12) alapján diszkriminatív-e a bolti kiskereskedelemre kivetett magyar különadó. Szmicsek Sándor, a MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat adópartnere szerint az EB döntését érdemes komolyan venni, hiszen jó eséllyel komoly, a költségvetést is érintő következményei lehetnek.
Mi történt?
Az ügy hátterében egy 2010-ben először kivetett, és 2012. év végéig érvényben lévő különadó áll, ahol az adó alapja az árbevétel volt. A fizetendő adót úgy kellett meghatározni, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozások adóköteles tevékenységből (jelen esetben bolti kiskereskedelemből) származó árbevételét összesíteni kellett, azaz a Magyarországon elért összesített árbevétel döntötte el az adókötelezettséget és az alkalmazandó adókulcsot is.
Az adó mértéke az árbevételtől függően erősen progresszív volt: míg az alsó sávban, 500 millió és 30 milliárd forint közé eső árbevétel esetén az adóalap 0,1 százaléka, addig a felső sávban, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.
A Spar Csoporthoz tartozó Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. véleménye szerint a szabályozás kifejezetten hátrányosan érintette az olyan magyar vállalkozásokat, amelyek nemzetközi vállalatcsoporthoz tartoztak, tekintettel arra, hogy ha a vállalatcsoport teljes magyarországi árbevételét alapul véve szükséges meghatározni az adóalapot és a fizetendő adó mértékét, az erősen progresszív adómérték következtében az ilyen vállalkozásoknak jóval magasabb adóteherrel kell számolniuk, mint a nem vállalatcsoportba tartozó boltoknak.
A Hervis Kft. a keresetében arra hivatkozott, hogy egy ilyen szabályozás több alapvető Európai Uniós szabadságjogot sért, mint például a letelepedés és a szolgáltatások szabadságát, vagy a tőke szabad mozgásának elvét.
Ki örülhet?
A felek azért értelmezik másként a történteket, mert az Európai Bíróság részben elutasította a Hervis álláspontját. Kimondta ugyanis, hogy a rendelkezés nem sértette sem a letelepedés, sem a szolgáltatásnyújtás szabadságának, sem a tőke szabad mozgásának elvét. Ebben a tekintetben valóban úgy határozott tehát, hogy a szabályozás nem egyértelműen diszkriminatív. Azonban a bíróság kimondta azt is, hogy az Európai Unió egyenlő bánásmódra alkalmazandó szabályai nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem a megkülönböztetés olyan rejtett formáit is, amelyek valamilyen módon mégis ugyanehhez az eredményhez vezetnek.
A vizsgált szabályozás pedig nyíltan nem teremt hátrányos megkülönböztetést, ugyanakkor mégis hátrányos helyzetbe hozhatja a vállalatcsoporthoz tartozó társaságokat azokkal szemben, akik nem tartoznak ilyen csoportokhoz, mégpedig két okból: egyrészt az erősen progresszív adómérték miatt. Másrészt pedig azért, mivel az adó alapja nem az egyes vállalkozások által elért tényleges árbevétel, hanem a csoporthoz kapcsolt valamennyi társaság összevont árbevétele; ezek következtében a szabályozás hátrányosan érintheti a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatait.
Hogy valóban hátrányosan érinti-e ezeket a cégeket a szabályozás, azt a hazai bíróságnak kell eldöntenie – az Európai Bíróság azon kikötése mellett, hogy ha a különadó legfelső sávjába tartozó adóalanyok többnyire ténylegesen más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai, akkor a bolti kiskereskedelmi különadó ellentétes az uniós előírásokkal.
„Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el egy vállalatcsoporthoz sem tartozó vállalkozás esetében. Várakozásom szerint tehát be fog bizonyosodni, hogy leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta ez a különadó. Az Európai Bíróság döntését ezért érdemes komolyan venni, hiszen komoly következményei lehetnek, amely a költségvetést egészen biztosan hátrányosan fogja érinteni, és ugyancsak jó kérdés lehet, hogy a hirtelen támadt hiányt vajon milyen intézkedésekkel igyekeznek majd pótolni” – foglalta össze Szmicsek Sándor.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Április 28. 09:04, vasárnap | Belföld
Az ötös lottó nyerőszámai
A televízióban közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki szombaton az ötös lottón:
2024. Április 28. 08:51, vasárnap | Belföld
Orbán Viktor Zugligeten folytatta kampánykörútját
A Hegyvidék polgármesterével és polgármester-jelöltjével, Pokorni Zoltánnal és Fonti Krisztinával találkozott kampánykörútja következő állomásán Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton
2024. Április 28. 08:50, vasárnap | Belföld
Nacsa Lőrinc: tarthatatlan és elfogadhatatlan a háborús benzinár
2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld
Ásványolaj szövetség: a középmezőnyben vannak a magyarországi üzemanyagárak a környező országok között
Európai uniós összehasonlításban a magyarországi benzinárak a 18., a dízelárak a 12. helyen állnak, a környező hat országgal összehasonlítva pedig továbbra is a középmezőnyben van Magyarország