A győri kórház nem zárt könnyű évet 2010-ben. Az intézmény 30 napon túli kintlévősége eléri az 500 millió forintot, teljes tartozásállománya a 3 milliárdot, és havonta 120 milliós újabb adósságot halmozott fel. Az intézmény eladósodása a szocialista kormányzat idején kezdődött, amikor jelentősen megnyirbálták az egészségügyi intézmények éves költségvetését.

- Nem várt kiadásaink is keletkeztek, csakhogy egy példát mondjak: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közel 80 millió forint értékű szolgáltatás árát vonta vissza tőlünk, amelyeket véleményük szerint nem megfelelően számláztunk ki - mondta dr. Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató-főorvosa. - Ez nekünk decemberben komoly veszteségeket okozott. Nyomasztanak minket olyan kamatterhek, amelyek esetenként korábban helytelen döntések eredményeként keletkeztek, és amelyeket időben nem tudtunk kifizetni. De említhetjük a sajnálatos vörösiszap-katasztrófát, amelynek devecseri és kolontári sérültjei után a megállapított 10 millió forintos kezelési költségből az egészségbiztosító mindeddig csupán kétmillió forintot fizetett ki nekünk, és továbbra is várjuk a kiadásaink állami szintű ellentételezését. Többször is szóba került az a fájdalmas döntés, amelyet végül nem léptünk meg, hogy beszűkítsük az ellátást. Jól tudott, hogy vannak olyan súlyos betegségek, amelyeknek a kórházi költsége igen magas, és adott esetben nem az intézményünk ellátási területéről érkezik a páciens, de hozzánk van bizalma, vagy a hosszú évtizedek alatt létrejött betegutak hozzánk irányítják őket. Nyilván, ha megléptük volna, hogy ezeket a betegeket nem fogadja a győri kórház, akkor költséget spórolunk meg, de idáig nem jutottunk el. De mondok egy másik példát. A számításaink szerint minden negyedik pácienst a járóbeteg-ellátásban finanszírozás nélkül láttunk el. Egyszer csak tovább kell szűkíteni az ellátást, ami persze őrületes várólistákat jelentene, de sokszor úgy éreztük, nincs más lehetőségünk.

- Az új kormány 2010 végén mentőkötelet dobott a kórházaknak, hogy a nagy tartozásaik közepette némileg lélegzethez jussanak. Mire volt elég ez a forrás?

- Jó hír volt, hogy 27 milliárd forintot az ágazati vezetőnk, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár különböző megfontolások és címkék mentén elosztott az ellátó intézmények között: ebből a pénzből - ha nem is a legjobb arányban, de viszonylag elöl végezve - 778 millió forintot kapott a győri kórház. Ebből részben az adósságállományt tudtuk faragni, erre mintegy 680 millió forint jutott, és közel 100 millió forintból a várólistákat próbáltuk „leküzdeni", ami persze nem csökkentette a kiadásainkat, hiszen ezek drága beavatkozások, de az összeg legalább rendelkezésre állt rá.

- Ilyen körülmények között hogyan lehet tervezni a jövőt?

- Az újév nagyon reménytelinek látszik. 2011-ben ugyan gazdasági csodát nem remélünk, de az már csoda, hogy közel ugyanakkora forrásból tud a kórház gazdálkodni, tehát a fekvő- és járóbeteg szakellátásra ugyanolyan forrás áll rendelkezésre, mint 2010-ben volt, és ezt nagyon kevés ágazat érte el a különböző egyeztetések során.

- A 2011-es év azzal indult, hogy a kormány - öt év után - emelte a fekvő- és járóbeteg szakellátás teljesítményegységeinek forintértékét...

- A havi büdzsénkhez képest ez a növekedés mindenképpen jelképesnek mondható, de ma már ezek a kis összegek is nagyon sokat számítanak és jelentenek. Mindenképpen gesztusértékű a kormány részéről, hogy megemelte azokat a forintértékeket, amelyeket egy bonyolult számítás alapján egy pont érték egység képvisel. Ez a növekmény nálunk 2,74 % eltérést jelent, az eddigi 146 ezer forint helyett 150 ezer forint az értéke egy egységnyi ellátásnak, a járóbeteg-ellátásban pedig egy pont értéke 1,46 forintról 1,5 forintra emelkedett. Az olvasók számára mindez érthetőbbé válik azzal, ha azt mondom: forintosítva ez a növekedés intézményünknek 17,5-18 millió forintot jelent havonta, az egyébként 900 millió forint körüli költségvetésünk mellett. A kormányzat arra szánta ezt az összeget, hogy amennyiben lehetőségünk van az egyébként nagyon komoly működési problémák mellett a dolgozóink bérét valamiképpen javítani, akkor ebből a pénzből tudunk arra fordítani. Az éves, soros béremelések ebben a hónapban esedékesek, ez az intézményünkben összesen mintegy 6 millió forintot tesz ki, ennek a fedezete tehát ezzel már megvan, azaz nem az ellátásból kell kispórolnunk, és marad mintegy 10-12 millió forintunk, amiből tudunk még erre-arra fordítani.

- Hogy látja, előállhat az a helyzet, mint decemberben, hogy csak a sürgősségi beavatkozásokat tudják az osztályokon elvégezni, az előjegyzett operációk halasztásával pedig tovább duzzadhatnak az egyébként sem csekély várólisták?

- Bár nem kaptunk még direktívát a januári kapacitáshatárunkra, korlátunkra, a tavalyi évvel számolunk. Ez azért azt jelenti, hogy normális körülmények között egy bizonyos mozgásterünk van a nem sürgős ellátások terén is. A december azért volt nagyon veszedelmes, mert a sürgős ellátások számos osztályon megszaporodtak. Ezek bizonyos fokig áthúzódtak januárra, tehát ami túllépésünk volt, azt valahogyan nekünk vissza kell dolgoznunk az év első hónapjában, hiszen kifogytak a kereteink. Olyan mértékű azonban nem lesz a visszafogás, mint decemberben, ha csak nem lesz valami rendkívüli esemény, gondolok itt egy jelentős mértékű influenzajárványra, vagy a jeges, havas utak nem hoznak nagyobb mennyiségű súlyos sérültet hozzánk. Mi ebben az évben azért nem alapjáraton szeretnénk dolgozni, hanem nagyobb sebességen, ahogy ez korábban is volt.

- A fekvő- és járóbeteg szakellátás forintértékeinek emelése mellett további pozitívum, hogy a kormányzati támogatás révén a kórházak több beavatkozást végezhetnek el, mint korábban, és hogy az engedélyezett teljesítmény feletti ellátás egy részét is finanszírozza az egészségbiztosító.

- Ez így van, a kormánytámogatással egy bizonyos mértékben túl tudjuk majd lépni 2011-ben a tavalyi ellátási korlátot, ami egyfajta lazítást enged a kapacitásokon. Jóllehet, a száz százalékon felüli beavatkozásoknál az egészségbiztosító nem a teljes értéket, csak a 30 %-ot finanszírozza, ami a változó költségeinket talán éppen fedezi nem súlyos ellátások esetén, tehát a gyógyszereket és a kötszereket, de egyéb kiadást ez nem tud lefedni.

A győri kórházat fenntartó Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés arról döntött, hogy az önkormányzat elnöke kezdjen tárgyalásokat az egészségügyi államtitkárral az üzemeltetéshez szükséges nagyobb állami szerepvállalásról. Erről dr. Szakács Imre közgyűlési elnök, győri országgyűlési képviselő a következőket mondta:

- Több alternatíva is létezik. Az egyik, hogy az üzemeltetést a megyei önkormányzat átadja az államnak, tehát az épületek, a műszerek továbbra is a megye tulajdonában maradnak, ugyanakkor a napi működtetést az állam vállalja. Mi azonban nem zárkózunk el az elől sem, hogy az állam valamilyen tulajdoni részarányt, tulajdont szerezzen a kórházban, ehhez viszont az kell, hogy olyan jogszabály módosítás történjen, ami az önkormányzatoknak az egészségügyi ellátásra vonatkozó kötelezettségét lazítja - fogalmazott dr. Szakács Imre.