Párizsban, Madridban, Athénban és Mexikóvárosban nem lehet majd dízelautót használni várhatóan 2025-től. London is változást és szigorítást tervez, és Norvégia is változást sürget: azt tervezik, hogy 10 év múlva már csak elektromos autókat lehet majd forgalomba állítani.

Orvosok a dízel ellen – így hívják azt a szervezetet, amelynek tagjai más egészségügyi dolgozókkal és környezetvédőkkel karöltve a napokban London belvárosában tüntetésen követelték a dízelautók betiltását, illetve kitiltását a brit fővárosból. A mozgalom szóvivői szerint Londonban évente mintegy 9400 ember hal meg idő előtt amiatt, hogy a dízelmotorok által termelt mérgező anyagokat kénytelen belélegezni. A kampányban résztvevő orvosok szerint a tüdő működését károsító nitrogén-oxid-kibocsátás majdnem 40 százaléka Londonban a dízelautókból ered.

Veszélyezteti az egészséget

A járműgyártók szövetségének szóvivője szerint azonban az iparág milliárdokat fektet be az emisszió csökkentésébe, és a legújabb dízelautók a történelemben a legtisztábbak. A gyártók szerint az utóbbi 5 évben 84 százalékkal mérséklődött a nitrogén-oxid-kibocsátás a különböző nagy teljesítményű szűrők jóvoltából, amelyekkel az új autókat ellátták. Szóvivőjük szerint a brit kereskedelmi szektorban használt járművek zöme dízellel működik, nélkülük mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne. Jonathan Grigg professzor szerint azonban a gyermekkori asztma miatti halálozások száma aránytalanul magasabb Londonban, mint Európa más részein. Szerinte a légszennyezés gyakran haladja meg a brit fővárosban a törvény által engedélyezett szintet, és komolyan veszélyezteti az emberek egészségét.

Befagyasztott jegyárak, magas büntetések

A londoni tüntetők azt kérték a polgármestertől, hogy ő is fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat, akárcsak Párizs, Madrid, Athén és Mexikóváros teszi ezt 2015-ig. London népszerű polgármestere azt már bejelentette, hogy 2018-ra kivonják a forgalomból a dízellel működő autóbuszokat. Megígérte, hogy a mostantól forgalomba állított buszok elektromos, illetve hidrogénnel működő járművek lesznek, amelyek környezetbarátok. 2020-tól egyébként London központjában – azon a területen, ahol dugódíjat szednek – létrejön az ultra alacsony szennyezőanyag-kibocsájtású zóna. Az a jármű, amely nem kellőképpen környezetkímélő, csak a dugódíjon felüli környezeti bírság megfizetése után hajthat majd be erre a területre. A brit fővárosban rendszeresen tájékoztatják a busz- és metrómegállókban az aktuális levegőminőségi helyzetről, vagy arról, ha bizonyos értékek átlépik a megengedett határt. A szennyező járműveket fokozatosan büntetik. A polgármester a következő 4 évre befagyasztotta a metrójegyek árát, és olcsóbbak a buszjegyek is, hogy minél több embert ösztönözzenek a tömegközlekedés használatára.

Szakértő: nem várható nagy előrelépés a kitiltással sem

Szörényi András, a vezess.hu szakújságírója szerint jelenleg bizonyos országokban – mint Ausztria, Belgium vagy Franciaország – még mindig olyan magas a „dízelpenetráció” az új autó-értékesítésben, hogy a városokból való kitiltás nem feltétlenül tűnik reális megoldásnak 5-8 éven belül. Ugyanakkor Kínában egy tollvonással megoldotta az állampárt, hogy elektromos robogókra álljanak át a benzinesekről, ám egy ilyen típusú demokráciában könnyebb megtenni – fűzte hozzá. Hozzátette: a légszennyezésért ugyanakkor többek között az ipar, a fűtés is felelős, így nem biztos, hogy az autók kitiltásával nagy előrelépés történhet.

Kizárólag elektromos autókat szeretne Norvégia

Norvégia is változást sürget, de a skandináv országban jóval szigorúbb intézkedésekkel számolnak. A tervek szerint 10 év múlva már csak elektromos autók lesznek a forgalomban.

A norvég parlament előtt fekvő javaslat: a nemzeti közlekedési terv legkeményebb kitétele, hogy 2025 után nem lehet új benzines és dízeles gépjárműveket forgalomba hozni.Számtalan nyitott, megvitatandó kérdést felvet a javaslat, például, hogy hogyan fogja mindez befolyásolni a használtautó-kereskedelmet? Mi történik az alkatrész-piaccal, a töltőállomás-hálózattal?

Kedvezményekkel ösztönzik a vásárlókat

Mindenesetre Norvégiában megugrott az elektromos autók eladása 2011 óta; mára minden negyedik autó hibrid, vagy elektromos. Az állam rengeteg könnyítéssel ösztönzi az átállást: alacsonyabb az adó, vásárláskor elengedik az áfát, használhatják a buszsávokat, ingyenes a parkolás a városi parkolókban, ingyenes töltőhelyeket szereltek fel. Norvégiában emellett például fizetnek a roncstelepek, ha beadják a régi, használt autót: ezt az összeget pedig megduplázzák majd, ha elektromos autót vesznek helyette.

Szörényi András szerint Norvégia erősen speciális helyzetben van, hiszen nagyon magas a vízenergia előállítási aránya, így ők úgy tudnak átállni az elektromos autóra, hogy ezzel nem növelik a környezetszennyezést. Más országokban azonban a szén-dioxid-emisszióban nem hozna előrelépést, ha átállnának az elektromos autókra, hiszen Németországban például még mindig magas a szénerőművek aránya – mutatott rá. Magyarországon a szén-dioxid-szinten lehetne előrelépés, ha elektromos autókra állnánk át, de ennek következményei lennének például az elektromos hálózatra nézve – húzta alá a szakértő, akiarról is beszélt, hogy még idén piacra dobnak egy olyan tömeggyártású európai autót, amely nagyjából 500 kilométeres hatótávot ígér, és emellett elérhetők lesznek a 3-400 kilométert is elbíró elektromos autók is. Kiemelte azt is, hogy csökken az elektromos autók ára, míg a dízelautóké felfelé halad, és előfordulhat, hogy e két árkategória 2025-re találkozik egymással.