Városlista
2024. május 2, csütörtök - Zsigmond

Hírek

2014. Február 10. 05:00, hétfő | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Változni az úttal: zarándokok, turisták is látogatják Mátraverebélyt

Változni az úttal: zarándokok, turisták is látogatják Mátraverebélyt

Az elmúlt években reneszánszát éli a zarándoklat lelki gyakorlata: könyvek, filmek, fotósorozatok jelenítik meg a spirituális utazás élményeit.

„Ahogy az ember útra indul, maga is alakul. Megéli a ráutaltság és a közösség érzését” - hangsúlyozta a Rádió Orientnek Kálmán Peregrin ferences atya, aki mátraverebély-szentkúti zarándokhely igazgatójaként a nemzeti kegyhely történetéről és a folyamatban lévő beruházásokról mesélt a műsorban.

A kegyhely története

„A kegyhelyek, azok a földrajzi helyek vagy pontok az egyház életében, ahol a hívő közösség különösképpen is megtapasztalta saját történelmében az Isten szeretetének realitását; amelyhez általában imameghallgatások, gyógyulások kapcsolódnak, vagy pedig jelenések” - mondta Peregrin atya. Ezután felelevenítette Szentkút eredetének mondáját, mely egészen Szent Lászlóig nyúlik vissza, aki társaitól messze kerülve egy reménytelen mélységű szakadék fölött átugratva, lovának patájával ütötte a rést, amelyből csodálatos vízforrás fakadt. A másik, XII. századi legenda szerint Szűz Mária jelent meg itt egy néma pásztorfiúnak, arra biztatva őt, hogy ásson a mélybe, ahonnan egy forrás, egy szent kút fakadt, melynek vize meggyógyította a vak fiú szemét. A XIII. századtól már búcsúkiváltságokkal rendelkezett a kegyhely, s ennek jeleként tizenkét gyóntatót engedélyeztek ide. A kegyúri birtok lelkipásztori ellátását ciszterciek és ferencesek egyaránt végezték az évszázadok folyamán, a ferences közösség végül a XIX. század végén telepedett le e helyen. A mátraverebélyi templom a középkorban, a szentkúti bazilika a XVIII. század közepén épült.

Az egyház, mint zarándokközösség

II. József egyházpolitikája előtt a magyar nép zarándokjáró nép volt, ám a kalapos király csak az olyan zarándoklatokat engedélyezte, melyek egy nap alatt megjárhatók. Erre utalnak a szentkúti bazilika címerében a cserfaágak, megemlékezve azokról a zarándokokról, akik az éjszakákat a közeli erdőkben töltve, újra és újra visszatérve kijátszották a császári rendelkezést. Az 1920-as években Roznik Rajnér házfőnök megújította és fellendítette a búcsúhely életét, ám a kommunizmus súlyos csapást mért erre a zarándokhelyre is. A zarándokházakat, kolostorokat szociális indokkal államosították. 1970-ben az Esztergomi Főegyházmegye kérte a Szentszéktől a szentkúti bazilika lelkipásztori szempontból kiemelt jelentőségű basilica minor rangra emelését, egyesek szerint azért, hogy a templomot megvédje a bezárástól. 1989-ben ez volt az első kolostor, melyet a ferences rend visszavett, ezzel párhuzamosan megerősödtek a gyalogoszarándoklatok, ám 1997-ig kellett még várni arra, hogy a zarándokházat is visszakapják.

„A zarándok a gyóntatószékben válik igazán zarándokká, az a búcsújáróhely igazi kapuja, oda érkezünk meg igazán, ahol Isten irgalmával találkozunk, amely fölemel és otthont készít ezeken a búcsújáróhelyeken is számunkra” – mondta Peregrin atya, hozzátéve, hogy ez a búcsú Szentkúton mindennap elnyerhető. De mit is jelent ez? A búcsú áldozathozatalt jelent. Áldozathozatalt időben, pénzben, figyelemben. Áldozatot, melyet felajánlhatunk, hogy ebből a kegyelemből mások is meríthessenek: „Testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből z egyház javára” – tanítja Szent Pál apostol.

A hagyományos zarándoklatok mellett Mátraverebély-Szentkúton az újszerű megoldások iránt is nyitottak, hogy az emberi élet különböző útjain járók a saját módjukon juthassanak el Istenhez. A két keréken járó a motorostalálkozó keretében, a sportoló a sport által és a különböző etnikumok a saját kultúrájuk, hagyományaik révén.

A kegyhely jövője

2013-14 folyamán a kegyhely 2,5 milliárd forint értékű európai uniós támogatásból és további 300 milliós, a magyar kormány által felajánlott költségemelésből újul meg. Ezen felül a kegyhely javára február 20-án 19.30-kor a Szent István-bazilikában jótékonysági koncertet ad a komolyzenei slágerlistákat vezető, magyar felmenőkkel rendelkező porciunkulai ferences testvér, Alessandro Brustenghit.

Az országnak ez a része a létfenntartással küszködik, így már az újítások adta munkahelyteremtés is nagy jelentőségű. Azonban beruházás által létrejövő komplexum kitörési pont lehet; a környéken élők számára munkalehetőséget, az egyéb szolgáltatások számára fennmaradást biztosítva – mutatott rá a Rádió Orient vendége. A kegyhely fejlesztésével Szentkút turisztikai jelentősége megsokszorozódhat – tette hozzá.

Szeretnének valamelyest a nagy európai kegyhelyek sorához is illeszkedni, „ezért felkértük a több nagy zarándokhelyen is alkotó, szlovén származású jezsuita szerzetest, Marko Ivan Rupnik mozaikművészt, hogy alkosson egy nagyméretű szabadtéri kompozíciót Mária életének jeleneteiből a szabadtéri oltár fölé, illetve készítsen egy Szent István országfelajánlás kompozíciót, magyar és ferences szentekkel”- árulja el Peregrin atya.

A szerzetesek ötletbörzéjét követően Nagy Tamás építész volt a tervek megvalósítója, a zarándokházak, közösségi szállások, a konferencia- és vetítőterem megalkotója. Mindezek mellett az infrastruktúra, az internet- és csatornahálózat kiépítésére és a parkolók bővítésére is sor kerül. A nagyszabású építkezés a tervek szerint 2015 májusában zárul.

Az alapkövet a köztársasági elnök, Áder János helyezte el, aki azzal is hangsúlyozta a nemzeti kegyhely jelentőségét, hogy Ferenc pápánál tett látogatásakor Mátraverebély-Szentkútról származó vízzel ajándékozta meg az egyházfőt -

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 02. 09:12, csütörtök | Belföld

Több mint 3000 család igényelt már csok pluszt

Meghaladta a háromezret a csok plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az index.hu-nak adott interjújában.

2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal

2024. Május 02. 06:44, csütörtök | Belföld

Vitályos Eszter: a kormány minden megtesz a bérek növekedéséért

A kormány ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország gazdasága újra erős legyen, a magyar embereknek legyen munkája, és a bérek tovább növekedjenek

2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld

20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz

Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.