Széchenyi István 1848. szeptember 6-án, más adatok szerint 8-án és 9-én, Döblingbe menet Győrött, a Sziget nevű városrészben, az Arany Bárány Szállóban szállt meg. A következő, a bizakodást szomorúsággá váltó hír 1860. április 8-án kelt: meghalt Széchenyi István! A Győri Közlönyben a halálhír utáni napokban megjelent javaslat szerint �öltsön a város egyhavi gyászt, festessék meg a városi tanácsterem számára Széchenyi arcképét, a Főteret nevezzék el Széchenyi térnek". Ez a megvalósult, kegyeletes emlékezés akkor hitvallás is volt, a hivatalos város nem állhatott a gyászolók élére, a Győri Olvasó Egylet szervezte a gyász helyi eseményeit.

A győri Széchenyi István Egyetem a �legnagyobb magyar" emlékének, szellemi örökségének megőrzését, megismertetését műalkotások bemutatásával is elősegíti. Az egyetemi parkban látható Széchenyi István mellszobra. A mű másolat, az eredeti - elveszett - szobor alkotója a XIX. század közepének neves szobrásza, Dunaiszky Lőrinc. Az eredeti alkotás 1866-ban a Széchenyi szoborpályázatra készült. Az egyetemi parkban látható szobrot 1986-ban a Széchenyi István név felvétele alkalmából avatták.

2010. április 8-án, csütörtökön 10 órakor, Széchenyi István halálának 150 évfordulóján a győri egyetem vezetői, hallgatói szervezetei megkoszorúzzák a �legnagyobb magyar" győri mellszobrát.

Az aulában látható Sz. Egyed Emma bronz domborműve. Ennek felirata: "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. Széchenyi István 1791-1860". A műalkotást 1987. május 14-én, az intézmény nemzetközi tudományos ülésszakán állították fel. A rektori dolgozó szobában Haneli bécsi portréfestő művének másolata látható, az eredeti mű a Győri Városháza dísztermében található. A "legnagyobb magyart" ábrázoló alkotást 1860. április második felében, Széchenyi halálhírét hallva győri polgárok megbízásából és adományaiból készítette a bécsi portréfestő.