A Diplomás pályakövetés 2009-2010 kutatási program részeként csaknem ötezer, 2007-ben diplomát szerzett fiatalt kérdezett meg kérdőíves módszerrel az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Igazgatósága 2010 tavaszán. A felmérés első szakaszának adatai - amelyek egy 2700 fős mintán alapulnak - segítenek tisztázni több, a diplomások elhelyezkedésével kapcsolatos tévhitet. Ilyen például az egyes szakmák (bölcsész, jogász) végzettjeinek elhelyezkedési esélye vagy a munkakereséssel töltött idő hossza. A második kutatási szakaszban kiterjesztett adatbázison alapuló mélyebb társadalomtudományi összefüggésekre fókuszáló elemzések készülnek 2010 őszén.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy a diplomát szerző fiatalok jelentős részének már volt valamilyen munkatapasztalata, amikor átvette oklevelét, 40 százalékuk dolgozott államvizsgája időszakában. Ez az eredmény persze a végzettek teljes körére vonatkozik, magában foglalva a jellemzően munka mellett tanuló levelező, esti, távoktatásos munkarendben diplomázókat is. A megkérdezettek kétharmadát kitevő nappali tagozatosok között a diplomázáskor dolgozók aránya 16,4 százaléknyira tehető. A felsőoktatás és a munka világa a hallgatók életpályájában egyre inkább átfedi egymást, folyamatos átmenetet alkotva.

A munkaügyi statisztikák alapján az elmúlt években romlott a frissdiplomások foglalkoztatási helyzete, azonban a tömeges diplomás munkanélküliségről szóló rémhíreknek ellentmondani látszik, hogy a végzetteknek mindössze 1,7 százaléka nem talált munkát 2007-es diplomázása óta folyamatos munkakeresés ellenére sem. A megkérdezett végzettek negyven százaléka már munkában állt oklevele átvételekor, több mint fele (53 százaléka) pedig a diploma megszerzése után keresett és talált is állást. Ez utóbbi csoport tagjai átlagosan 3,6 hónapot töltöttek munkakereséssel, ennyi tehát az az idő, ami a diplomázás és az állásszerzés között átlagosan eltelt. E frissdiplomás álláskereső réteg több mint egyharmada (35,4 százaléka) már az első hónapban munkába állhatott. További 19 százalékuk kettő, majd 17 százalékuk három hónap alatt talált munkát. A friss diplomával állást keresők alig egynegyedének kellett tehát négy vagy több hónapot várnia a munkába lépésre.

Gyorsan elkelnek a bölcsész és jogi végzettségűek

A diplomázás után átlagosnak tekinthetó 3,6 hónapos álláskeresési időszak az egyes szakterületeken nem nyúlik egyformán hosszúra. A felmérés egyik meglepő megállapítása, hogy a bölcsész és jogi diplomák túltermeléséról szóló vészjelzések ellenére e két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban "kelnek el" a munkaerőpiacon. Az orvos- és egészségtudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területek állást kereső diplomásai is hamarabb találnak állást az átlagnál Hosszabb időbe telik azonban az elhelyezkedés a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi végzettségűek esetében.

Az első munkához gyakran kapcsolatokon át vezet az út

A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A munkakeresés formális útjai közül az álláshirdetés 27, a munkaközvetítő cég pedig 5 százalékuknak segített. A felsőoktatási intézmények szerepe az első munkahely megtalálásában csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,4 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrier irodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez. A munkakeresésben egyébként az álláshirdetések és fejvadász cégek különösen a gazdasági végzettségűeknek segítettek nagy arányban. Ők személyes kapcsolataikat sokkal kevésbé tudták hasznosítani az álláskeresésben. A jogi végzettséggel állást keresőknél az önéletrajzok céges kiküldése kecsegtetett az átlagosnál nagyobb sikerrel, a személyes kapcsolatok ereje pedig a természet- és társadalomtudományi végzettségűeknél mutatkozott legerősebbnek. Az orvos- és egészségtudomány területén végzettek helyzete e szempontból speciális, a felsőoktatási intézmények szerepe az első álláshoz jutásban a körükben kiemelkedően magas, nyilvánvalóan a rezidensi rendszer miatt.

Az első három év a keresés és stabilizálódás időszaka

Az elsődleges adatok alapján a pályakezdő diplomások elhelyezkedési esélyei bíztatónak mutatkoztak. Maga a munkába állás azonban nem feltétlenül jelenti a diploma munkaerő-piaci hasznosíthatóságát, ennek vizsgálatához azt is látnunk kell, hogy hányan tudtak - saját megítélésük szerint - szakmájukban elhelyezkedni. A 2007-ben diplomázottak több mint kétharmada úgy ítéli meg, sikerült tanult szakmájában elhelyezkednie. Mindössze 15,8 százalékuk dolgozik végzettségéhez nem kapcsolódó területen. A szakterületi adatokból úgy tűnik, a pályamódosítás leginkább a társadalom-, természet- és agrártudományok végzettjeit érinti. A gazdaságtudomány területén diplomázottak között feltűnően magas azoknak az aránya, akiknek munkája kapcsolódik ugyan végzettségéhez, ám csak csekély mértékben - e szakterületek kívánják meg tehát a legnagyobb rugalmasságot, alkalmazkodókészséget diplomásaiktól. Az orvosi, a jogi és az informatikai pálya, valamint a pedagógusképzés végzettjeire pont ennek ellenkezője jellemző. Ők az átlagnál nagyobb arányban végeznek szakmájukhoz illeszkedő munkát, ami persze azzal is jár, hogy esetükben szűkebb az elhelyezkedéskor rendelkezésre álló mozgástér.

Kevés frissdiplomás vált munkahelyet

Miként a diplomázás utáni három év a munkaerő-piaci útkeresés időszakának is tekinthető, az adatokból azt is láthatjuk, hogy az eltelt időszak sokaknak a stabilizálódást is jelentette. A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlenül utána. A diplomázás óta eltelt három év elegendőnek mutatkozott a végzettek többsége számára, hogy stabil helyet találjanak maguknak a munkaerőpiacon, ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez az idő elegendő volt karrierjük felfutásához. A diplomázás után három évvel a végzettek általában karrierjük kezdetén állnak, több mint háromnegyedük alkalmazottként tudott elhelyezkedni. A vezetői (döntően középvezetői) pozíció elérésére egyötödük (20,6 százalékuk) számára nyílt lehetőség, főként a kis- és középvállalkozások szférájában.

(www.edupress.hu)