A magyar uralkodó legitimációjának első és kihagyhatatlan “eszköze” a Szent Korona volt egészen az államforma XX. századi megszűnéséig. Ezért válhatott az ereklye hatalmi harcok, politikai cselszövések eszközévé, sőt sokszor főszereplőjévé.
Ma már szinte elképzelhetetlen jelentőségét mutatja, hogy Hunyadi Mátyás hihetetlen árat, 80 ezer aranyforintot fizetett érte és vállalta, ha fiú utód nélkül hal meg, a trón a Habsburg-házat illeti.

A tárgyalást Vitéz János, akkor még váradi püspök vezette. Az ünnepélyes hazaszállítást követően a Koronát Sopronban közszemlére tették, ahova az ország népe elzarándokolva lerótta tiszteletét a szentség előtt.
Így Mátyás hatalma csaknem hat esztendővel megválasztása után végre legitimmé vált: 1464. március 29-én az esztergomi érsek Székesfehérvárott magyar királlyá koronázta.
Összesen több mint tíz olyan alkalomról tudunk, amikor a koronát menekíteni kellett, ellopták vagy elrabolták, de elhagyta őrzési helyét. Kilencszer az országhatárt is átlépte, de mindig hazatért.

Főkép: felvidek.ma