Mindig vannak extrém példák: néhány jelentkező ugyanis több tíz helyet is megjelöl felvételi jelentkezési lapján. A többség azonban három-négy képzést tüntet fel, általában igen tudatosak a felvételizők - mondta el Fábri István, az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Igazgatóságának vezető elemzője a POP-on megrendezett Felvi Fórumon. Megjegyezte: a jelentkezők körülbelül kétharmada az első helyen megjelölt képzésre nyer felvételt, a maradék egyharmad nagy része pedig a második-harmadik helyen kerül be a felsőoktatásba. Az utóbbi években nem változott a megjelölt szakok alapján összeállított népszerűségi lista, melyen a műszaki-, gazdaságtudományi-, társadalomtudományi- és bölcsészettudományi képzésterületet, illetve az azokon belül található szakokat választják a legtöbben a nemzetközi tendenciáknak megfelelően - számolt be Fábri István. A frissdiplomások többsége a szakmájában helyezkedik el, ezen belül azonban sokan csak a megszerzett képesítéshez "közeli" pályán találják meg első munkahelyüket. Egyre inkább megnőtt ugyanis azon diplomák aránya, melyekhez kevésbé köthetők konkrét szakmák.

Átlagosan többet keresnek a diplomások

A diploma megszerzését követő időszakról Fábri István elmondta: a különböző szakokon más és más elhelyezkedési esélyekkel bírnak a fiatalok: a bölcsész és társadalomtudományi szakokon végzettek számára valamivel hosszabb időt vesz igénybe a munkahelykeresés. "Számos statisztika szerint jóval magasabb fizetéssel rendelkeznek a diplomás fiatalok, mint azok, akik nem rendelkeznek hasonló bizonyítvánnyal. Előnyt jelent továbbá, hogy a diplomával rendelkezők sokkal mobolisabbak, tehát több lehetőség közül választhatnak" - fejtette ki a vezető elemző. A külföldi továbbtanulással kapcsolatban Fábri István megjegyezte: reprezentatív felmérések szerint a középiskolások körében minimális azon fiataloknak az aránya, akik közvetlenül a középiskola befejezése után külföldön tanulnának tovább. A középiskolásokkal kapcsolatban Kiss István karrier-tanácsadó a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület képviseletében kifejtette: már 18 éves kor alatt érdemes olyan nyári munkát, tevékenységet választani, amely során kiderül, mely területen szeretnének továbbtanulni a fiatalok.

Külföldi lehetőségekre is pályázhatnak a fiatalok

Érdemes már az első tanévben külföldi pályázatokat megjelölni, hogy a hároméves alapképzések során is legyen lehetőségük arra a fiataloknak, hogy külföldön tanulhassanak - mondta el Kurucz Katalin, a Tempus Közalapítvány munkatársa. A Ceepus és Erasmus programban 2200-2300 fiatal érkezik Magyarországra évente, emelni kellene azonban ezt a számot, hiszen külföldre több mint négyezer hallgató megy hazánkból - mondta Kurucz Kartalin. A külföldiek számára a nyelvi képzések, a filológia, a társadalomtudományok, azon belül a gazdaságtudományi képzések, illetve a műszaki szakok állnak kiemelt helyen.

Jelentős a lemorzsolódás

A felsőoktatási hallgatók egyharmada morzsolódik le a felsőoktatásból - mondta el Kiss István. Ennek egyik oka lehet a beilleszkedési nehézség - jegyezte meg a problémával kapcsolatban Katona Miklós, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központjának irodavezetője. Életvezetési tanácsként Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem ügyvivő szakértője - aki egyúttal vezetőként a Karrier Irodák Kerekasztalát is képviselte - elmondta: a jól megtervezett életúthoz nap, mint nap tenni kell.

Őri András, a Diákhitel Központ Zrt. ügyvezetője az eseményen elmondta: a diákhitelt felvettek 41 százaléka szerint a konstrukció nélkül nem szerezték volna meg diplomájukat

(www.edupress.hu)