Városlista
2020. február 21, péntek - Eleonóra

Hírek

2020. Február 14. 15:06, péntek | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van, amely sejtmutációt, DNS-károsodást okoz - közölte a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa pénteken az M1-en.

Losonczy György azt mondta, hogy minél több mutáció alakul ki egy sejtben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy daganatossá válik.

A dohányzásról való leszokás után ezek a károsodások mindhalálig megmaradnak, ennek ellenére látható, pozitív változás következik be a leszokók állapotában - tette hozzá.

Példaként azt említette, hogy pár héten belül megszűnik a köhögés, mert a tüdőben megmaradt egészséges sejtpopulációk terjedni kezdenek. Ezáltal egyre nagyobb arányban lesznek az egészséges sejtek a betegekhez képest, mint a dohányzás ideje alatt.

Címkék: cigaretta, cigi, dohány, füst

Ezek érdekelhetnek még

2020. Február 20. 18:04, csütörtök | Életmód

Az új koronavírus az influenzához hasonlóan terjed

Új koronavírus-fertőzött betegek orr- és garatváladékának mintáit vizsgálva kínai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Covid-19 vírus inkább az influenzához hasonlóan viselkedik és nem úgy,

2020. Február 20. 17:15, csütörtök | Életmód

Kétszer annyi kalóriát égethet el az, aki bőségesen reggelizik

Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet

2020. Február 20. 15:02, csütörtök | Életmód

Három emberöltő alatt megháromszorozódott az emberi élettartam

Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1-en.

2020. Február 14. 17:05, péntek | Életmód

Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.