A nyugatra tartás volt a magyarok otthonkeresésének jellemző iránya – közölte az OTP-Ingatlanpont a legutóbbi népszámlálás már nyilvánosságra került eredményei alapján.

A közlemény szerint az életkörülmények egyik hasznos mutatója a lakásbőség, ami az otthonok és az ott lakók számát veti össze egy-egy területen. Ebből az derült ki, hogy a korábbi 442 helyett 2022-ben már 478 lakás jutott ezer lakosra. Ennek a mutatónak a növekedése vármegyénként eltérő. A legkisebb változást Pest vármegye mutatja, míg a Balaton miatt különösen vonzó Somogy a csúcstartó ezer főre jutó 82 darabos lakásnövekménnyel.

2022 végére 4,6 százalékkal emelkedett a lakásként használt ingatlanok száma. Ám a vármegyék túlnyomó többségében a lakásszám növekedés elmaradt az országos átlagtól. A felsorolás végén Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok áll, ezekben a vármegyékben jellemzően csak minimálisan, 0,2 százalékkal csökkent, illetve 0,4 és 0,8 százalék közötti értékkel nőtt a lakásállomány. Ezzel szemben a legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegye érte el, 11,1, illetve 10,4, valamint 10,2 százalékos növekedéssel. Öt százalék felett tudott még növekedni Veszprém, Fejér és Budapest lakásállománya.

A lista két pólusa látványosan jelzi a kereslet országon belüli kelet-nyugati eltolódását is, amit az új otthonukat keresők költözései határoznak meg.