Sir Karl Jenkins, a világ legtöbbet játszott kortárs zeneszerzője idén ünnepli 75. születésnapját, és ez az évforduló az apropója a nagyszabású koncertnek, amit a MÁV Szimfonikusok rendeznek a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében június 28-án. Az évadzáró ünnepnek is felfogható hangversenyen a több mint százfős kórust és a szimfonikus zenekart a szerző is vezényli majd.

A világon legtöbbet játszott kortárs zeneszerzőt, akit II. Erzsébet királynő 2015-ben ütött lovaggá, régi barátság fűzi az együtteshez. 2011. júniusában mutatta be kantátáját a zenekar a Müpában, amelyet Arany János A walesi bárdok című balladájára komponált. A bemutató óriási siker volt, és amellett, hogy a mű azóta nagy nemzetközi utat járt be, fontos hozománya, hogy Arany János örökérvényű művét is megismertette a világgal. Jenkins így nyilatkozott erről: „olyan művet sikerült komponálnom, amelyben az eredetükre és nemzeti örökségükre méltán büszke kis népek szabadságvágyát ábrázolhattam a zene eszközeivel”.

Sir Karl Jenkins 1944. február 17-én született Penclawdd városában, Wales Gower megyéjében. Anyja svéd volt, apja walesi tanító, templomi orgonista és kórusvezető. Felsőfokú tanulmányait Wales fővárosában, a Cardiff University Zenei Fakultásán végezte, majd posztgraduálisan Londonban, a Royal Academy of Music hallgatójaként fejezte be. Fiatal éveiben szaxofonos volt különböző jazz- és jazz-rock együttesekben, játszott billentyűs hangszereken és oboán is. A Nucleus nevű jazz-rock együttesnek volt alapító tagja, ezzel a zenekarral 1970-ben első díjat nyertek a Montreux-i Jazz Fesztiválon.

Jenkins 1980-tól kezdve reklámzenék szerzésével és előadásával foglalkozott, és ezzel párhuzamosan kezdett klasszikus stílusban komponálni. Ebben az időben írta Palladio című művét. Zeneszerzőként az áttörést az Adiemus című crossover projekt hozta meg, ebben a műben találta meg a maga igazi hangját. 1999-ben komponálta és 2000-ben mutatták be The Armed Man (A fegyveres ember) – Mise a békéért című művét, amely azóta is egyik legtöbbet játszott darabja.

Ezt a művet vezényelte Johannesburgban, ő volt az első nemzetközi hírű zeneszerző és karmester, aki látogatást tett Dél-Afrikában, és az ottani egyetemi kórussal adta elő a misét. Az egyházi zene témája továbbra is foglalkoztatta, írt Requiemet és Stabat Matert is, 2014-ben pedig ő komponálta a Téli olimpia ünnepi zenéjét. 2012-ben The Peacemakers (A béketeremtők) címmel komponált kórusművet, amelynek szövegében Gandhi, Martin Luther King, Nelson Mandela, a Dalai Láma, Anne Frank, Teréz anya, a Biblia és a Korán idézetei szerepelnek.

2015-ben II. Erzsébet királynő a saját születésnapja alkalmából rendezett ceremónián ütötte lovaggá, és ugyanebben az évben minősítette az angol Classic FM a világ legnépszerűbb élő zeneszerzőjének.

Forrás: origo.hu