A szakértők indítványozzák azt is, hogy az ügyfelek havi törlesztőrészletét állítsák vissza a válság előtti szintre, vagyis csökkentsék 30-40 százalékkal. Javaslatuk fő célja a lakáshitelezési rendszer működőképességének helyreállítása. Ennek kiindulópontja a meglévő hitelállomány további romlásának megállítása és a már késedelemben lévő, vagy nemfizető adósok fizetőképességének minél szélesebb körű visszaállítása. Ezt a célt két, egymással szorosan összefüggő lépésben javasolják végiggondolni. Először szükségesnek látszik az adósok fedezetlen devizapozíciójának – ezen keresztül az árfolyam változékonyságának – minél szélesebb körű kikapcsolása, másodszor pedig a hitelek törlesztőrészleteinek, vagyis az adósságszolgálat havi összegének jelentős mérséklése.

Az elmúlt években – részben az árfolyamingadozások, részben az országkockázati felárak emelkedése, részben pedig a hitelezési költségek (csődkockázat) megugrása nyomán – 30-50 százalékkal nőtt a svájci frankban megnevezett hitelek törlesztési összege. Ez önmagában is nagyon sok családot hozott kritikus helyzetbe, amit csak súlyosbít, hogy ebben az időszakban a munkanélküliségi ráta is jelentősen emelkedett. A biztos munkahely megszűnése és a törlesztőrészletek több százezer családot érintő, drasztikus megugrása nem egyszerűen bankrendszer-kockázati kérdéseket vet fel, hanem sokkal inkább kiterjedt társadalmi drámává és súlyos makrogazdasági kockázattá vált.

OrientPress Hírügynökség