Budapesten a Hősök terén, a XIX. kerületben a Templom téren, a Rákoskeresztúri Újköztemető, Magyar Katonahősök Emlékművénél lesznek vasárnap megemlékezések. Vidéken pedig - egyebek mellett - Csongrád megyében az Algyői Szabadidőközpontban, Szabolcs megyében, Nyíregyházán, Győr-Moson-Sopron megyében több településen, illetve Pest megyében, Tápiógyörgyén és Nagykátán is tartanak megemlékezéseket.

1942-ben az I. világháború halottainak emlékünnepét kiegészítette a II. világháború halottairól való megemlékezés. 1945 után, a szocializmus idején az ünnep feledésbe merül. A rendszerváltás után, 1989-ben újította meg az első szabadon választott kormány, ekkor már Hősök Napja néven. Az ünnep érvényét kiterjesztette „a haza, a szabadság és az emberi méltóság" valamennyi mártírjára, beleértve a holocaust áldozatait és az 1956-os forradalom hőseit is.

2001-ben pedig törvény rendelkezett a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről. Ezzel állítottak méltó emléket a magyar hősök előtt, akik az ország szabadságáért, függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért harcoltak és áldozták életüket. „A magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánítja" - írja a törvény.

(FH)