- A mérnöki számításokat mindig a szerkezetek modelljén végezzük. A helyes, a valósághoz legjobban igazodó modell kiválasztása, meghatározásaa legfontosabb, és a legjellemzőbb mérnöki feladat - kezdte „az év hidásza" díjat dr. Lublóy László győri egyetemi adjunktussal együtt 2003-ban kiérdemlő Agárdy Gyula. Természetesen a modell mindig eltér a valóságos szerkezettől: a számítás egyszerűsítése, az anyagjellemzők szórása, a mérettűrések, a meteorológiai hatások bizonytalansága, a terhek változása miatt közelítéseket kell alkalmaznunk. Ezeket a közelítéseket úgy választjuk meg, hogy az egyszerűsítés a biztonság javára szolgáljon, azaz a valóságos szerkezet kedvezőbb viselkedést mutasson, mint az alkalmazott modell. Az építési folyamatban - a rendszeres ellenőrzések ellenére - kialakulhatnak olyan szituációk, amelyek miatt a szerkezet a tervezetthez képest kedvezőtlenebbül viselkedik. Általában ezek a kedvezőtlen hatások jóval kisebbek, mint amilyen - a biztonság javára szolgáló - közelítéseket a számításban alkalmaztunk, így a tényleges szerkezet szinte mindig jobb jellemzőket mutat, mint az alkalmazott modell. A különösen fontos szerkezeteknél, elsősorban az egyedi szerkezetű hidaknál a biztonság érdekében próbaterheléssel is ellenőrzik a kész szerkezet viselkedését.

- Mi a próbaterhelés szerepe?

- A próbaterhelés tehát nem közvetlenül a híd teherbírásának ellenőrzésére szolgál, hanem annak bizonyítására, hogy a valós szerkezet ugyanarra a terhelésre kedvezőbb alakváltozási-igénybevételi-rezgéstani válaszokkal reagál, mint a választott számítási modell. Ha ezt igazoltuk, joggal vélelmezhetjük, hogy a hídszerkezet teherbírásában is jobb, mint az alkalmazott modell.

- Mit mérnek a terhelésnél?

- A próbaterhelés során leggyakrabban a híd fő tartószerkezetének alakváltozásait ellenőrizzük, de előfordul, hogy bizonyos veszélyesebb helyeken a mechanika feszültségek alakulását, vagy az egész szerkezet dinamika jellemzőit is vizsgálnunk kell. A vizsgálathoz a hídpályán a nyílások felezőpontjai közelében mérlegelt teherautókat állítunk fel, és megmérjük a szerkezet lehajlásait. Ezeket a lehajlásokat az ugyanazon teherből a modellen meghatározott lehajlási értékekkel hasonlítjuk össze, és ha a tényleges szerkezet lehajlása nem haladja meg a számított lehajlást, a szerkezetet megfelelőnek minősíthetjük.

- Milyen típusú mérések lesznek az új hídon?

- A geodéziai és az induktív útadós eljárást párhuzamosan fogjuk alkalmazni, de kísérleti jelleggel a GPS alapú mérés és lézerszkenneres alakrögzítés is lesz. A lehajlásértékek megmérésére különböző lehetőségek kínálkoznak: lehet optikai mérőműszerekkel (szintezőkkel) mérni a híd kijelölt pontjainak magasságváltozását; lehet elektromos jelátalakítókat alkalmazni (pl. induktív eltolódásérzékelőket, amelyekben az elmozduló vasmag miatt a tekercspár megváltozó impedanciája, váltakozóárammal szembeni ellenállása lesz arányos az elmozdulás értékével); de léteznek már lézeres letapogatású eszközök, ill. a GPS technológiát használó (a hétköznapi GPS-eknél lényegesen pontosabb) érzékelők is.

- Cél lesz-e a minél több terhelési információ összegyűjtése?

- Igen. A maximális lehajlás értékének ellenőrzése mellett a mérőrendszer és a terhelő járművek kiegészítőmérésekre is adnak lehetőséget. Ennek kapcsán azt az elvet követjük, hogy ha kis többletráfordítással jelentős többletinformáció szerezhető meg, akkor ezt a mérésvizsgálatban nem szabad kihagyni. A féloldalas terhelések összevetéséből a szerkezet szimmetriatulajdonságairól, a több lépcsőben felvitt terhelésből a lehajlások-alakváltozások linearitásáról, a rugalmas állapot érvényességéről kaphatunk információt. Végül a szerkezet dinamikai vizsgálatára kerül sor. Jelen esetben csak a dinamikai többletet fogjuk meghatározni, azaz a mozgó és az álló járműből ugyanazon helyen ébredő lehajlások arányát. Ez a (sebesség- és természetesen járműfüggő) arányszám azt jelzi, hogy a forgalmi terhelés a statikus (álló) terhekhez képest milyen arányban növeli a szerkezet alakváltozásait, és ehhez kapcsolódóan az igénybevételeket.

- S következhet az adatok elemzése...

- A próbaterhelés során mért lehajlásokat az előzetes számítások eredményeivel összevetve már jó közelítéssel minősíthetjük a hídszerkezetet, majd a tényleges terhekkel elvégzett számítás eredményei alapján a végleges minősítést is meghatározhatjuk. Ez a munka, az adatelemzés az oktatást, a győri mérnökképzést is megpezsdíti.