Az eurobarométer szerint a magyarok 71 százaléka véli úgy, hogy „totálisan rossz" a saját anyagi helyzete és több mint fele (56 százalék) ugyanezt gondolja munkakörülményeiről is. A 27 európai ország átlaga ezekben a kérdésekben ennél kedvezőbb: csak 34 százalék elégedetlen anyagi helyzetével és 30 százalék tartja rossznak munkakörülményeit.

A magyarok az európaiaknál nagyobb problémának értékelik a munkanélküliséget, a növekvő árakat és saját országuk gazdasági helyzetét: míg az európaiak 20-48 százaléka szerint ezek a legfontosabb kérdések, amelyekkel országuknak szembe kell nézni, addig a magyaroknál ez az arány 29-61 százalék. A személyes sorsot tekintve még nagyobb a különbség: míg például a magyarok 57 százaléka szerint számukra az infláció a legnagyobb probléma, addig az európaiaknál ez az arány csak 38 százalék.

A felmérés szerint az európaiakhoz képest a magyarok kevésbé tartják jó dolognak, hogy az Európai Unió tagjai: míg a többi ország átlag 49 százalék elégedett ezzel a ténnyel, addig a magyaroknak csak 38 százaléka válaszolta ezt. Egyébként a többség (45 százalék) szerint az uniós tagság sem nem jó, sem nem rossz. Ennek ellenére több magyar (55 százalék) bízik az Európai Unió intézményében, mint a többi ország átlaga (42 százalék). A tavaszi vizsgálat szerint a magyarok szintén inkább bíznak a nemzeti kormányban és parlamentben, mint a többi uniós ország.

Az európaiak többsége (55 százalék) szerint az gazdasági válság még nem ért a legmélyére, a magyarok zöme (57 százalék) ezzel szemben úgy gondolja, hogy már túljutott a válság a mélyponton. A magyarok eltérő vélemény fogalmaztak meg arról is, hogy mely szervezetek tehetnek legtöbbet a válság megoldására: a legtöbb válaszadó szerint ez a szervezet a G20-ak, azaz a világ 20 legfejlettebb országa. A többi európai ország feleannyira hiszi, hogy ez a szervezet a megoldás kulcsa.

FH