A vizsgálatot 2006 és 2008 között végezték el 45 amerikai szövetségi államban, valamint a fővárosban, Puerto Ricóban és az amerikai Virgin-szigeteken csaknem 240 ezer felnőtt részvételével. A központ kutatóinak megállapításai szerint a reprezentatív minta alapján megállapítható, hogy az amerikaiak több mint kilenc százalékánál megtalálhatók mindazok a jegyek, amelyek a depressziós emberre jellemzők. Csaknem három és fél százalékukról pedig elmondható, hogy a depresszió már elhatalmasodott rajtuk.

A kutatók szerint a depresszió leginkább a munkával, a munkahellyel, illetve annak hiányával függ össze. A megkérdezettek 22 százaléka azt mondta, hogy képtelen munkát vállalni, tíz százaléka pedig úgy válaszolt, hogy a munkanélküliség felőrli. Habár a vizsgálatnál nem kérdeztek rá arra, hogy mit jelent „a képtelen munkát vállalni”, Lela McKnight-Eily a tanulmány egyik szerzője szerint a háttérben csökkent munkaképesség, vagy régóta tartó betegség áll. A kutatásból az is kiderült, hogy a munkával rendelkezők két százaléka is depressziós.

A depresszió második legfontosabb oka az alacsony képzettséggel függ össze. A depressziósok 6,7 százaléka például még érettségivel sem rendelkezik, négy százalékuknak csupán érettségijük van, két és fél százalékuk pedig rövid időt töltött valamely egyetemen, de aztán kimaradt. A kutatás szerint a nők fogékonyabbak a depresszióra, mint a férfiak, a fiatalok inkább búskomorságba esnek, mint az idősek.

A kutatás szerint az afroamerikaiak és a spanyol ajkúak nagyobb valószínűséggel lesznek tartósan levertek, mint a „fehérek”, és főleg a dél-amerikai államokban, ahol nagyobb a szegénység, és a több az elhízott ember. A kutatók úgy vélik: az elhízás mellett a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az asztma, az ízületi bajok, valamint a rák váltanak ki depressziót.

(FH)