A háztartások költségvetésében a legnagyobb fogyasztási kiadások közé tartoznak az élelmiszerek vásárlására fordított költések, a lakásfelszerelésre, lakáskarbantartásra, illetve a közlekedésre kiadott összegek. Ezzel szemben a ruházkodásra szánt összeg marginális, a fogyasztási kiadások mindössze 3-4 százalékát adja. A GfK Hungária Consumer Tracking mérése alapján ruházkodásra 2008 óta fokozatosan egyre kevesebbet költünk, ami komoly kihívások elé állítja a gyártói oldalt és a kereskedőket is.

A háztartások vásárlása alapján elmondható, hogy a magyar lakosság alsó-és felső ruházatra, cipőre, sport- és munkaruházatra, valamint kiegészítőkre összességében 329 milliárd forintot költött 2010-ben. Ez kismértékben elmarad a 2009-es szinttől. Az év első felében erősebb visszaesés jellemezte a ruházati piacot, viszont a második félévben bekövetkező erősödés hozzájárult ahhoz, hogy a forgalom mindössze 1 százalékkal maradt el a 2009-es évhez képest.

A textil piac konszolidációjához a második félévben hozzájárult az értékesítési csatornák átstrukturálódása, aminek köszönhetően nőtt a relatíve magasabb átlagárat képviselő csatornák aránya. A magyar háztartások arányaiban kevesebbet költöttek el távol-keleti boltokban 2010-ben. Ezzel szemben érzékelhetően megnőtt a hiper- és szupermarketekben, valamint a diszkont ruházati láncokban elköltött pénzösszegek aránya. A távol-keleti boltokban az átlagos árszint a magyar textilpiac 73 százaléka. Bár a hiper- és szupermarketek árszintje valamivel magasabb (az átlagos árszint 83 százaléka), még mindig nagyon versenyképes ajánlatot jelentenek a vásárlók számára.

„A válság éveiben a hipermarketek a teljes napi fogyasztási cikk piacon is növekedni tudtak. Érthető a csatorna sikere, hiszen széles áruválasztékuk és kedvező áraik mellett tudatos marketing tevékenységgel is sokat tettek a textil kategória hatékonyabbá tétele érdekében. Például saját márkavonalakat vezettek be, illetve arra is volt példa, hogy új koncepciót vezettek be a kategória bolton belüli megjelenítésére” - mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária szektormenedzsere.

Eltérő termékportfóliója miatt a nemzetközi textildiszkont láncok átlagára valamivel magasabb, mint a távol-keleti boltoké és a hipermarketeké, de még mindig széles rétegek számára elérhető szintet képviselnek. Növekedésük mögött egyrészt az újabb boltnyitások, vagyis a csatorna expanziója áll, másrészt a meglévő boltok forgalma is növekvő tendenciát mutat.

OrientPress Hírügynökség