A szakemberek az idén a parlagfű virágzását július közepére jósolták, azonban a nyár eleji csapadékos időjárás sokunk nagy örömére nem kedvezett ennek a rettenetesen allergén gyomnövénynek.

A parlagfű térhódításának története:

Magyarországra az I. világháború utáni időszakban hoztak át, az Osztrák-Magyar Monarchia adriai kikötőibe Észak-Amerikából rendszeresen érkező, parlagfű magokkal szennyezett gabona szállítmányokkal. Az első fertőzött területek a kikötők körül, illetve az onnan elvezető utak és vasútvonalak mentén alakultak ki. Igénytelenségének - amelyre a parlagfű megnevezés is utal-, és gyors növekedési, szaporodási képességének köszönhetően még a kedvezőtlenebb környezeti viszonyok között is hamar elnyomja a többi növényt. A parlagfű az első gyomfelvételezés alkalmával (1950) 350 gyomfaj közül a 21. helyre, majd ötven éven belül az 1. helyre került. Elterjedésére jellemző, hogy ma már Magyarországon kb. 5,0 millió hektáron kisebb-nagyobb mértékben megtalálható.

Hogyan ismerhetjük fel a parlagfüvet?
Magassága attól függ, hogy a körülmények mennyire kedveznek számára. A kifejlett növény akár a 150 cm-re is megnő. Központi, egyenes szárából az oldalhajtások sűrűn elágaznak. A növény levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákuk szürkészöld. Mindkét oldalukon sűrűn szőrözöttek. A növényen a porzós és a termős virágok külön helyezkednek el. A parlagfű fészkesvirágzatú (Compositae). A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. A parlagfű termése változatos alakokat ölthet. Még ma is sokan parlagfűre gondolnak és vadkenderről beszélnek, vagy a parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel.

Pollenallegia
Világjelenség a különbözõ növények pollenjére való túlérzékenység, a pollenallergia. Becslések szerint a magyar lakosság több mint 30 %-a mutat túlérzékenységi tüneteket a parlagfű pollenjével szemben. Egyetlen parlagfű képes 8 milliárd virágporszemet termelni, így évente több ezer tonna kerül a levegőbe. Hatalmas a növény magprodukciója, magjai sokáig megőrzik életképességüket a talajban, így megfelelő körülmények közé kerülve mindig sok csírázik ki. A parlagfűnek szinte nincsenek természetes ellenségei, ami egyedszámát korlátozná.

AMBROSIA ARTEMISOEFOLIA, a homeopátiás parlagfű
Ez a homeopátiás szer a parlagfűből készül. Bizonyított parlagfű érzékenység esetén használatát a szezon előtt el lehet kezdeni, heti 3x 5 golyót kell elszopogatni a 30 CH erősségű készítményből a szezon előtt egy hónappal kezdve, folyamatosan. A virágzás kezdetére a szervezet így felkészül, és az allergia tünetei enyhébbek lesznek. A homeopátiásan hígított parlagfű „megtanítja”, érzékenyíti a szervezetet a helyes immunválaszra. Hasonlóan működik, mint amikor allergia kezelésénél az allergént adják a betegnek. Különbség, hogy a homeopátiás szer, mivel sokszorosan hígított, nem okoz érzékenyeknél sem allergiás reakciót.

Szezon előtt az AMBROSIA mellé szedjük az antihisztamin-jellegű hatású Histaminumot. Hasonlóan az AMBROSIA-hoz, heti 3x5 golyócskát szopogassunk el a 30 CH potenciából.

Tüneti időszakban az AMBROSIA jó hatású erős, tűrhetetlen szemviszketéssel, könnyezéssel járó szénanátha esetén. Jellemző még a híg, vizes orrfolyás, esetenként orrvérzés is. A folyamat ráterjedhet a hörgőkre is.

Adagolása szezonban: 15 CH, napi 2x5 golyó.

Mellé HISTAMINUM 15 CH, napi 2x5 golyó.

A Histaminum jól kiegészíti a hagyományos antihisztaminokat is, mivel a hisztamin felszabadulását gátolja a szervezetben. A hagyományos antihisztamin gyógyszerek a már felszabadult hisztamin receptorhoz való kötődését akadályozzák meg.

Forrás: A Homeopathic Perspective on Allergies (respiratory) by Dana Ullman MPH, CCH