A croup, vagy magyarul krupp, a gége és a légcső gyulladása, amelynek ijesztő tünetei elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben alakulnak ki. Az öt éven aluliak 6–8 százaléka betegszik meg évente, és az összes gyermek mintegy 13 százaléka életében legalább egyszer kruppban szenved.

A nagyobb gyermekek és a felnőttek is megkaphatják e betegséget, de a légcső szélesebb és a gége nagyobb volta miatt a jellegzetes tünetek náluk sokkal kevésbé észlelhetők.

Melyek a krupp jellegzetes tünetei?

Ugató, száraz köhögés, nehéz- és szapora légzés, légvételkor mellkasi behúzódás, sípoló hang belégzéskor, rekedtség. Felléptét láz, elesettség, étvágytalanság, torokfájás és orrfolyás előzheti meg. A gyermek napközben alig mutat tüneteket, éjszaka azonban hirtelen lepi meg a köhögés, a nehezített légvétel, és ez ritkán életveszélyes is lehet. A tünetek annyira jellegzetesek, hogy a köhögést sokszor telefonon keresztül meghallgatva is diagnosztizálni lehet a betegséget.

Mi okozza a kruppot?

A kruppot általában vírusfertőzés (többnyire parainfluenza, ritkábban RSV, rhinovírus, de más vírus is) okozza. Esetenként baktériumok, allergia, valamint légúti izgató anyagok is kiválthatják. Többnyire ősszel és télen jelentkezik, és megjelenése néha járványos méretet ölt. Fiúknál valamivel gyakoribb. Sok olyan gyermek van, akiknél a krupp az első néhány életévben többször is kialakul, ez alkati tényezőkkel, például a szűkebb légcsővel függ össze. A betegség lefolyása többnyire enyhe, néhány napon belül elmúlik. Általában az első egy-két éjszaka során lépnek fel súlyosabb tünetek, de a köhögés enyhébb formában akár egy hétig is fennmaradhat. Minden húsz betegből egynek annyira romlik az állapota, hogy orvosi beavatkozásra, kórházi ápolásra is szükség lehet. A bentfekvés általában rövid ideig tart, és sokszor csak a beteg megfigyelésére szorítkozik. Sokkal ritkábban, a kórházban fekvők kevesebb, mint 0,5 százaléka szorul intenzív kezelésre és gépi lélegeztetésre.

Mit tehetünk otthon?

Tudnunk kell, hogy a legtöbb krupp enyhe lefolyású, magától elmúló, beavatkozást nem igénylő betegség. Azonban minden olyan esetben, amikor nyugtalanok vagyunk a gyermek miatt, forduljunk gyorsan orvoshoz, és ne várjuk meg a reggelt. Addig is, amíg szakszerű segítséget kapunk, fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, és – amennyire lehet – megnyugtassuk a gyermeket is. A sírás, az izgatottság csak fokozza a tüneteket. Sokat segítenek a hideg italok és a hűs levegő. Ilyenkor jó megoldás az ablak kinyitása, séta a szabadban, autókázás nyitott ablak mellett. Régebben sokat alkalmazták a levegő párásítását is, de ennek hatásosságát újabban megkérdőjelezik.

Súlyosabb esetben gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Szteroidtartalmú gyógyszerek (leginkább kúp formában) csökkentik a gyulladás tüneteit, lelohasztják a duzzadt nyálkahártyát, és ezáltal megkönnyítik a légzést. A szteroidok azonban csak a tüneteket csökkentik gyorsan, de nem szüntetik meg a kiváltó okot. Köhögéscsillapítók ilyen esetben nem javasoltak, nem segítenek, de jelentkezhetnek mellékhatásaik, például az álmosság. Ugyancsak nem hatásosak az antibiotikumok, hiszen a legtöbb megbetegedés (több mint 80 százalék) vírusos eredetű. Magas láz esetén lázcsillapító adása indokolt.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Ha a gyermek:
•légzése nagyon szapora,
•ha levegő után kapkod,
•ha nagyon nyugtalan
•ha folyik a nyála,
•ha nem tud nyelni,
•ha magas láza van, amely lázcsillapításra sem csökken
•ha a bőr színe sápadt vagy kékes.
Ilyen esetekben legjobb azonnal mentőt hívni, és a gyermeket sürgősen kórházba szállítani.

(www.patikamagazin.hu)