A győri anyanyelvi táborba érkező fiatalokat az foglalkoztatja leginkább, hogy továbbtanulásuk és előmenetelük szempontjából milyen hátrányuk származik a kisebbségi létből.

Bacskai Adrienn, Szalóka (Kárpátalja):

"Az állam az oktatáson keresztül próbálja a kisebbségeket elnyomni, azonban most a kormányváltás után reméljük, hogy ez változik, és ugyanúgy tanulhatunk az anyanyelvünkön akár a felsőoktatásban is."

Kárpátalja mellett hasonló problémákkal küzdenek a vajdasági magyar diákok is.

Ruzsa �gnes, Csóka (Vajdaság):

"Magyar oktatásban részesülünk, persze egyetemek és főiskolák annyira nincsenek magyarul, inkább szerb nyelven folyik az oktatás, ha ott szeretnénk tovább élni, akkor muszáj megtanulni a szerb nyelvet is, de próbáljuk ápolni a magyart is."

A felvidéki diákok is az anyanyelv megőrzésében látják a legnagyobb problémát. Jóllehet az új szlovák kormányfő, Iveta Radicova a Fico-féle nyelvtörvény kapcsán úgy nyilatkozott, nem helyes pénzbírásággal büntetni azokat, akik a hivatalos ügyintézéseknél nem az állam nyelvét használják.

Jankovics Katalin, Tallós (Felvidék):

"Ide, amikor eljövünk ebbe a táborba, akkor felszabadultabban tudunk mindenkivel beszélgetni, és hát, mintha estvérek lennénk, hiszen ugyanabban a helyzetben vagyunk, és át tudjuk érezni a másiknak a gondjait."

A szervezők szerint fontos, hogy az elcsatolt területekről érkező diákok megismerjék egymás, és a magyar államiság ezerszáz éves történelmét.

J. Kovács Andrea táborvezető:

"A magyar irodalomtól a néprajzon át a történelemig számos kérdést érintünk, idén az évfordulók miatt különös hangsúlyt kap Széchenyi István, Mikszáth Kálmán és a trianoni békediktátum kérdése."

Idén 42 fiatal vett részt a Rákóczi Szövetség által rendezett táborban.