Európa jelentős pénzügyi átalakuláson megy keresztül, legalábbis, ami a felügyeleti struktúrát illeti. Az Európai Tanács és az Európai Parlament is támogatja, így szinte biztos, hogy létrejön majd az eurózóna közös pénzügyi felügyeletét jelentő úgynevezett Egységes Felügyeleti Mechanizmus.

Az új pénzügyi felügyelőszerv az Európai Központi Bankból és a tagállamok felügyeleti hatóságaiból áll majd, és az eurózóna minden bankja fölött felügyeletet fog gyakorolni, a gyakorlatban viszont a napi teendők megoszlanak majd Frankfurt és a tagállami hatóságok között. Az eurót nem használó országok úgy csatlakozhatnak az Egységes Felügyeleti Mechanizmushoz, ha úgynevezett szoros együttműködési megállapodást írnak alá. A közös pénzt nem használó országok és az eurózóna tagjai azonos, egyenlő, teljes szavazati joggal rendelkeznek majd.

A fogyasztóvédelmi feladatkör, a pénzmosás elleni védekezés és például az unión kívüli bankok leányvállalatainak felügyelete a jövőben is a tagállamok saját hatóságainak dolga lesz. Az Egységes Felügyeleti Mechanizmus legkorábban jövő év március 1-től kezdhet el működni. Ezzel párhuzamosan lesz egy Európai Bankhatóság, amely a pénzügyi rendszer gyenge pontjait hivatott feltárni. A közös bankfelügyelet létrejöttével megnyílik annak a lehetősége, hogy az unió állandó mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus közvetlenül feltőkésítsen bajba került bankokat, ami az államok és a bankok közötti eladósodási ördögi kört szeretné megtörni.