Ha átmeneti fizetési nehézséggel küzd, és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet csődvédelmet kérnie - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

A csődeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezőivel egyezséget kötve elkerülje a fizetésképtelenséget, és tovább tudjon működni, ugyanakkor a hitelezőinek is méltányosabb helyzetet biztosítson ahhoz képest, mint ha felszámolási eljárásra kerülne sor.

Ennek érdekében a cég legfőbb szerve, például taggyűlése elhatározhatja a csődeljárás megindítását. A csődeljárás elrendelése iránti kérelem benyújtásával már úgynevezett ideiglenes moratórium, azaz fizetési haladék illeti meg a céget, ha pedig a bíróság elrendeli a csődeljárást, legalább 120 napra fizetési haladékot kap, ami 365 napra is meghosszabbítható. A fizetési haladék lényege, hogy ez idő alatt a céggel szemben, átmenetileg nem lehet végrehajtást folytatni vagy végrehajtást indítani, valamint a követelések kifizetése és azok jogkövetkezménye alól is mentesül.

A fizetési haladék azonban nem öncélú, annak ideje alatt az adós cégnek meg kell tudnia egyezni hitelezőivel. Ehhez egy kibontakozási terv és egyezségi javaslat kidolgozására van szükség, melyek arról szólnak, hogyan kíván a cég kilábalni fizetési nehézségéből, és milyen feltételeket kínál hitelezőinek.

A fizetési haladék azonban bizonyos kifizetések alól nem mentesít, ezeket akkor is teljesíteni kell, ha egyébként a cég megkapta a fizetési haladékot. A NAV viszonylatában ilyen a kifizetett munkabéreket terhelő adó és járulék, valamint az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a termékdíj.

A fizetési haladékkal nem érintett, a NAV által végrehajtás alá vont tartozásokra végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelem terjeszthető elő. A koronavírus terjedése miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatti fizetési nehézség ezt megalapozó és méltányolható körülmény.

A csődeljárás megindítása kapcsán mérlegelni kell ugyanakkor, hogy ha a hitelezők és az adós cég között nem jön létre egyezség, azaz ha az eljárás sikertelen, a bíróság kötelezően elrendeli a cég felszámolását. A felszámolási eljárásban is létrejöhet azonban egyezség, feltéve, hogy a hitelezők elfogadják az adós fizetési ajánlatát - mutat rá az adóhatóság.

A részletesebb tudnivalókat a csődtörvény tartalmazza: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100049.tv