Még Móra Ferenc kezdte el egykor itt az ásatásokat

Móra Ferenc nemcsak híres író, hanem korának elismert archeológusa is volt. Löffler Zsuzsanna ásatásvezető régész szerdán a helyszínen újságíróknak elmondta, a telek ismert régészeti lelőhely volt már korábban is, a környéken az 1930-as években Móra Ferenc, majd 1942-ben Csallány Dezső vezetett ásatásokat.

A két szakember irányításával akkor 339, többségében késő avar kori sírt tártak fel, emellett megtalálták néhány honfoglalás kori temetkezés nyomait is.

A telekhatáron, a feltárási terület nyugati szélén mai is áll még az a több száz éves tölgyfa, melynek árnyékában egykor Móra Ferenc dolgozott.

Egy családi ház építkezése során kerültek elő az értékes leletek

A közelmúltban indult régészeti feltáró munkára egy családi ház építése miatt került sor.

A szegedi múzeum szakemberei összesen 36 sírt találtak, ezek közül nyolcat már a korábbi ásatás során feltártak.

Előkerültek azok az egykori kutatóárkok is, melyeket még Móra Ferenc és Csallány Dezső nyitottak több mint 80 évvel ezelőtt.

A 28 újonnan megtalált közül több az úgynevezett fülkesír.

Ez a temetkezési mód kezdetben feltehetően a sírrablások ellen védte az elhunytak maradványait, később azonban általánossá vált a térségbe élő avarok között a 7. század végén, és a 8. század első felében.

Állva is megmaradhattak az emberi csontvázak

A sírgödörbe egy áldozati állatot - akár egész lovat vagy feldarabolt szarvasmarhát – temettek az elhunyttal együtt, a sír rövid oldalába pedig egy kis fülkét vágtak.

Ebbe a fülkébe csúsztatták az elhunyt maradványait - így történhetett meg, hogy félig dőlve, sőt, szinte állva is megmaradhattak az emberi csontvázak, a felületes szemlélő számára azonban rejtve maradtak.

Az újonnan feltárt sírokban az emberi és állati maradványokon kívül különböző tárgyakat - szíjvégeket, csatokat, ékszereket is találtak a régészek.

Forrás: MTI, origo.hu

Kép: Illusztráció - Wikimedia Commons