Városlista
2020. november 24, kedd - Emma

Hírek

2020. Május 23. 13:04, szombat | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Az eddigi legtöbb emberi sejtet tartalmazó egérembriót hozták létre amerikai kutatók

Az eddigi legtöbb emberi sejtet tartalmazó egérembriót hozták létre amerikai kutatók

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai,

akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Az ember-egér kimérák esetében a korábban elért legmagasabb emberisejt-arány mindössze nagyjából 0,1 százalék volt - olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon.

Jian Feng és kollégái 3,5 napos egér blasztocisztákba (hólyagcsíra állapotban lévő sejtegyüttes) juttattak be 10-12 emberi őssejtet, amelyek aztán több különböző szövet - egyebek között szem, máj és vörösvérsejtek - kialakulásába is bekapcsolódtak a fejlődő egérembriókban.

Az egyik embrió esetében az emberi sejtek aránya elérte majdnem a 4 százalékot. Az emberisejt-arány valószínűleg eltérő volt az egyes szövetek között, de a kutatók ezt külön nem vizsgálták.

Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az egér-ember kimérák létrehozását célzó próbálkozások azért nem túl sikeresek, mert az emberi őssejtek egy előrehaladottabb, primed (aktivált) állapotban, míg az egér őssejtek naiv állapotban vannak.

Ha primed állapotú egér őssejteket juttatnak be egy egér blasztocisztába, akkor az embriók nagy része elpusztul, csakúgy, mint emberi őssejtek hozzáadása esetén.

Fengnek és kollégáinak azonban sikerült "visszaállítaniuk" naiv állapotba az emberi őssejteket azáltal, hogy 3 órán át gátolták az mTOR kináz nevű molekulát.

A szakember szerint a sikerük másik oka az volt, hogy az illetékes etikai bizottság engedélyezte számukra, hogy 17 napig - a korábbi tanulmányok többségéhez képest egy héttel tovább - életben tartsák az embriókat. Az ilyen típusú kimérákat ennél tovább nem hagyják fejlődni, azon aggály miatt, hogy "emberibbek" a normális egereknél.

Feng szerint ez egy megalapozott aggály, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a gazdaembrió határozza meg, hogy mivé fejlődik egy kiméra. A szakember szerint ha például patkánysejteket adnak egy egérembrióhoz, akkor abból egér fejlődik és nem valamiféle keveréke a két fajnak.

"Nem az agyban lévő emberi őssejtek aránya számít, hanem az, hogy miként kapcsolódnak" - jegyezte meg Feng.

A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány szerint a következő lépés, hogy az új módszert egy nagyobb állaton, például egy disznón is kipróbálják, amelynek nagyjából akkora szervei vannak, mint az embernek.

Feng szerint azonban ha sikerül is emberi szerveket növeszteni kimérákban, azok valószínűleg túlságosan kevertek lesznek ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a beültetésre.

A szakember ugyanakkor úgy vélte, hogy az emberi szervek állatokban való növesztése kulcsfontosságú lépés lehet annak kidolgozásához, hogy miként lehet a testen kívül, valamiféle inkubátorban szerveket növeszteni.

Ezek érdekelhetnek még

2020. November 21. 15:04, szombat | Életmód

Elkészült a világ 20 ezer méhfajának globális térképe

A világ 20 ezer méhfajának eloszlását bemutató globális térképet készítettek szingapúri és kínai kutatók, akik szerint munkájuk segíteni fogja a rovarok megóvására irányuló erőfeszítéseket.

2020. November 19. 15:00, csütörtök | Életmód

Csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások

Felnőtteknél csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások egy nagylétszámú új amerikai kutatás szerint.

2020. November 18. 13:00, szerda | Életmód

Változnak a munkahelyválasztás szempontjai a fiatalok körében

A munkahelyválasztás szempontjai közül az alapbér mértéke áll az első helyen, és új szempontként jelent meg a munkahely biztonsága, a továbbtanulás támogatása

2020. November 16. 17:08, hétfő | Életmód

A koronavírus-betegek fele heteken át fáradtságot tapasztal gyógyulása után

A Covid-19-en átesettek fele heteken át tartó fáradtságot tapasztal a gyógyulást követően is egy ír kutatás eredményei szerint.