Jelentősen, 31 százalékkal, 151,3 milliárd forintra csökkent az OTP-bankcsoport adózás utáni nyeresége 2009-ben, az anyabank profitja viszont 34 százalékkal, 178 milliárdra emelkedett. A térségben lévő leánybankok közül tavaly is kiválóan teljesített a bolgár DSK. A menedzsment értékelése szerint dinamikusan javult az orosz és a román, stabilan működött a horvát bank. Komolyabb problémái három országban voltak az OTP-csoportnak: nagy veszteséget szenvedett el Ukrajnában, Szlovákiában és Szerbiában a gyorsan romló ügyfélösszetétel, a törlesztési képesség növekvő visszaesése miatt. Ukrajnában azonban idén már termőre fordul az OTP befektetése, emiatt éppen a napokban utasított vissza vásárlási megkeresést - mondta a közgyűlésen Csányi Sándor elnök-vezérigazgató.

Az OTP-csoport egészére jellemző a hitelállomány rendkívüli mértékű romlása: egy év alatt 4,5-ről 9,8 százalékra gyarapodott a 90 napon túli késedelmes hitel aránya. Ez megmutatkozik a rossz hitelekre törvény alapján kötelezően képzett céltartalékok összegében. Ezek összesen 250 milliárd forintot vittek el a csoport profitjából. Az egész bankszektort sújtó recessziós következményekre az OTP a többi pénzintézettel megegyező módszerrel válaszolt: óriási betétgyűjtésbe kezdett, aminek eredménye 8 százalékos növekedés. Emellett visszafogta hitelezését, éves átlagban 2 százalékkal, ezen belül a vállalatoknak 4 százalékkal kevesebb pénzt adott.

Javított az OTP az úgynevezett hitel/betét-mutatón: a nála elhelyezett pénznek korábban másfélszeresét adta ki kölcsönökre, tavaly már csak 121 százalékát, ami nagy mértékben mérsékelte a megdrágult külső finanszírozási igényt. Az OTP-csoport sikeres válságkezelését mutatja, hogy a társaság készpénztartaléka 6 milliárd euróra emelkedett, ami a teljes külső kötelezettség visszafizetését lehetővé tenné. Ezzel párhuzamosan az OTP-csoport részvényeinek értéke is csaknem 6 milliárd euróra növekedett. Takarékoskodtak is saját magukon, működési költségeiket csaknem 15 milliárd forinttal csökkentették. A közgyűlésen elhangzott, és Csányi Sándor is kiemelte, hogy az OTP-csoport tőkehelyzete szilárd.

Az OTP három évvel előbb visszafizette az államnak azt az 1,4 milliárd euró kölcsönt, amit vállalati hitelezésre vett fel. Nem vette viszont igénybe az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a szóba került 200 millió euró alárendelt kölcsöntőkét (olyan időleges tőkejuttatás, ami nem jár szavazati joggal nyújtója számára). A közgyűlésen Csányi Sándor elnök-vezérigazgató hosszasan fejtegette az esetet, "méltatlannak" nevezve az EBRD eljárását, azt, hogy időnek előtte kiszivárogtatta a tervet. Csányi hangsúlyozta, hogy az EBRD kereste meg az OTP-t, de olyan kedvezőtlen feltételeket szabott volna, amely miatt nem is akarták aláírni a szerződést, de a kiszivárogtatás után nem tehették meg ezt, aminek következtében elbukták a szerződési díjat a visszalépéssel.

Mindezekkel együtt a közgyűlés úgy döntött, hogy nem fizet osztalékot a tavalyi eredmény után, a 92 milliárd forintot tartalékolja. Ennek csak egyik oka, hogy a válság még nem ért véget. Emellett a menedzsment további terjeszkedést tervez külföldön, amihez szükség van a ki nem fizetett osztalékra.

FH