A kiállítás anyaga megismertet az Unger-család történetével, valamint a korabeli leírások, ábrázolások, és a műhely nyomódúcainak segítségével bepillantást enged a kártyagyártás mesterségének titkaiba is. A kártya és a kártyázás győri kultúrtörténetéből is ízelítőt kapunk: Hans Bock bécsi mester könyv kötéstáblából előkerült XVI. századi lapjai igazi ritkaságok, miként - igaz, kicsit másként - az a kártyalap is, amelyet egy 1775-ös tanúkihallgatási jegyzőkönyvhöz mellékeltek bizonyíték gyanánt. S azt is megtudhatjuk, hogy a reformkor nemzeti szelleme miként alakította át a hagyományos kártyaképeket.

Az Unger-család ifjabb nemzedékéhez tartozó Alajos (1814-1848) művészi pályára lépett s a bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányokat. Olyan neves mesterek oktatták, mint Leopold Kupelwieser, akinek hatása a Szentcsaládot ábrázoló festményén is leolvasható. Az akadémiai évei alatt készült tanulmányrajzai bepillantást engednek a nagynevű intézmény oktatási rendszerébe, s megtudhatjuk miért rajzoltak a korabeli művésznövendékek annyi antik szobrot s miért nincs modellrajzaik között egyetlen női akt sem. A családjáról festett bensőséges csoportportrén pedig igazi biedermeier alkotás, amelyről - immáron másfél évszázad távlatából - derék győri polgárok tekintenek ránk.

A kiállítás nem jöhetett volna létre Dr. Claudia Wunderlich (Hochschule, Neu-Ulm) segítsége nélkül, aki az Unger-család leszármazottjaként hosszú évek óta kutatja felmenői történetét. Ennek során nemcsak családja múltját, hanem a korszak kártyagyártását is kutatta.