A pénzügyi stabilitási szempontok is a kivárás mellett szólnak. Az első negyedévben ugyan sokat javult a magyar gazdaság piaci megítélése, ám a bizonytalanság továbbra is fennmaradt. A költségvetés strukturális pozíciója, illetve Széll Kálmán Terv megvalósíthatósági kockázatai mellett az eurózónában beinduló kamatemelési ciklus is óvatosságra inthet.

Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország, stratégiai elemzési igazgatója azt mondta még a döntés előtt, hogy középtávon már látnak esélyt a kamatemelésre, mivel a legfontosabb kockázati tényezők – a nyersanyag- és nyers élelmiszerár emelkedés tovagyűrűző hatásai – nem tűntek el a horizontról. Sőt, ez utóbbi – 2008 augusztusa óta nem látott növekedést produkálva –, márciusban 4,2 százalékról 4,5 százalékos szintre tolta az inflációt. Ez pedig közel sem elhanyagolható mértékű árnövekedés. Nagyon fontos azonban leszögezni, hogy egyelőre csak a feldolgozott élelmiszerárakban látszódik érdemi tovagyűrűzés, ez azonban már a tartósabb inflációs folyamatokat tükröző mutatót – a maginflációt – is fűti. (Az MNB előrejelzése szerint a maginfláció a 2-2,5 százalékos sávban mozoghat a következő 1,5-2 évben. A március adat azonban hirtelen ezen sáv aljáról egyenes a sáv tetejére ugrott, ami egy igen negatív meglepetésként értékelhető). Ez pedig épp elég lehet ahhoz, hogy egy pesszimista forgatókönyv esetén folytatni kelljen a kamatemelést és rövidtávon parkoló pályán maradjon bármilyen monetáris lazításra vonatkozó javaslat. Mindezek mellett azért sem látnak érdemi esélyt kamatcsökkentésre – még akár év vége felé sem –, mivel a gazdasági fellendülés begyorsulásával a vállalatoknak is egyre nagyobb tere nyílik majd arra, hogy eddigi visszafogottabb árképzésükben érvényesítsék a már korábban jelentkező, de addig elnyomott költségsokkokat.

OrientPress Hírügynökség