Az elnöki tisztségre pályázóknak az alapszabály értelmében a közgyűlés előtt tíz nappal kellett benyújtani pályázatukat. A megválasztásához a határozatképes közgyűlésen jelenlévő tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

„Megtiszteltetés, hogy sokan kérték, induljak az elnökválasztáson. Jólesik, hogy úgy látják, méltó lehetek erre a posztra. Tisztában vagyok vele, hogy az elnökválasztás előttünk van, és sportnyelven szólva a meccset még nem fújták le” – mondta az MTI-nek a 45 esztendős Borkai Zsolt, aki lólengésben az 1988-as szöuli olimpián és az 1987-es rotterdami világbajnokságon lett aranyérmes, nyújtón pedig Európa-bajnokságot nyert 1985-ben Oslóban.

Hozzátette: ha elnöknek választják, kibővített csapattal – többek között azokkal, akik eddig is rengeteg munkával segítették a MOB-ot – szeretné vezetni a szervezetet. Egyben a megnövekedett munka miatt leköszön majd az Országgyűlés rendészeti és honvédelmi bizottsági tagságáról. A többi tisztségéről – mivel a MOB elnöke társadalmi munkában látja el feladatát – nem kíván lemondani.

Schmitt Pál köztársasági elnök augusztus 5-én mondott le MOB-elnöki tisztségéről, és az új vezető megválasztásáig Molnár Zoltán főtitkárt bízta meg az elnöki tisztségből fakadó jogkör gyakorlásával. Mint köztársasági elnök Schmitt Pál a fennálló rendelkezések értelmében nem lehetne civil szervezet tagja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként azonban – az Olimpiai Charta előírásai szerint – a nemzetközi olimpiai mozgalmat képviseli Magyarországon.

Schmitt az önállóság visszanyerése, 1989 óta állt a MOB élén, 2009 januárjában hatodszor kapott bizalmat. Ő a MOB első olimpiai bajnok elnöke, párbajtőrben kétszeres ötkarikás aranyérmes. A NOB-nak 1983 óta tagja. Az idén előbb az Országgyűlés elnökévé, majd köztársasági elnökké választották meg, ezután mondott le MOB-elnöki posztjáról.

Schmitt lehetséges utódjaként a leggyakrabban Borkai Zsolt neve került szóba a sajtóban.