A foglalkoztatottak száma mintegy 11 ezerrel csökkent január-márciusban a december-februári átlagos értékhez képest, azonban 13 ezer fővel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel nőtt az előző periódushoz képest, azonban 8 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Szezonális hatások és a feldolgozóipar munkahelyteremtése miatt a foglalkoztatás tavasztól újra növekedhet, ill. a munkanélküliség csökkenhet, így a nyári hónapokra 10,2 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak a Takarékbank elemzői, az év végére azonban 10,6 százalékra nőhet, az éves átlagos munkanélküliségi ráta 10,7 százalék lehet a tavalyi 11,1 százalék után. Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint a munkaerőpiac a következő években jelentős átalakuláson mehet keresztül a kormányzati intézkedések hatására, így a munkaerőpiacról való kivonulás szigorítása (korengedményes nyugdíjazás, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata) emelni fogja az aktivitási rátát, ezért a munkanélküliek száma feltehetően nem csökken a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan. A munkaerőpiac alakulása ezért erősen függ közcélú foglalkoztatás eredményességén, ahol kockázatot jelenthet a kereslet és a kínálat térségbeli, ill. képességbeli eltérése. A munkaerőpiaccal kapcsolatos egyéb reformok (rugalmasabb túlóráztatás, olcsóbb elbocsátási feltételek stb) a piac rugalmasságát növelheti, ami a versenyszférában kedvező feltételeket teremthet a könnyebb munkaerő felvételre, ennek hatását azonban igen nehéz számszerűsíteni.

OrientPress Hírügynökség