"A dominikánus kolostor a 13. században az akkori Prága egyik legfontosabb egyházi intézménye volt. Virágkorában mintegy 150 szerzetes élt a falai között" - mondta Irena Manáková, a könyvtár szóvivője. Közölte, hogy a Klementinum nyugati szárnya alatt mintegy 25 méter hosszú kőfalra bukkantak, amely legnagyobb valószínűséggel a híres Dalimil-krónikában is emlegetett dominikánus kolostor része lehetett.

Bár a kolostorról gyakran írnak a korabeli dokumentumokban, alakja sehol sincs részletezve és semmiféle rajzból sem ismeretes. Manáková szerint új ismeretekre már tavasszal szert tehetnek, amikor megkezdődik a Klementinum egyik udvarának a feltárása is. "Valószínűsíthető, hogy az udvar alatt további falmaradványokra bukkanunk, amelyek segítenek közelebb hozni az egykori dominikánus kolostor alakját és kiterjedését" - fejtette ki a szóvivő.

Jan Havrda régész azt állítja, hogy a dominikánus kolostor román vagy gótikus stílusban épült, szerinte erre vallanak a földben talált leletek is. Nem zárja ki, hogy a kolostor a maga korában védelmi funkciókat is ellátott, hiszen az Óváros határán fekszik. "A lelet jelentősége azért is nagy, mert a Prága területén lévő legrégebbi kőépületről van szó" - jelentette ki a régész.

A régi kolostort nagy valószínűséggel a 17. század első felében rombolták le véglegesen, amikor helyén hatalmas barokk épületegyüttest emeltek, ahol a diákszállásokon kívül templomok, iskolák, könyvtár, színház és nyomda is működött.