Tíz éve egyszer már bezáratták a hulladékégetőt Győrben, mert a megengedett dioxinszint sokszorosát mérték a környéken. A feldolgozást csak jelentős átalakítások után indíthatták újra. 2004-ben a Legfelsőbb Bíróság elrendelte a működési engedély felülvizsgálatát, ekkor a tulajdonos közölte: 7-ről 11 ezer tonnára növelné a megsemmisített hulladék mennyiségét. A környezetvédők azóta is rendszeresen ellenőrzik a szemétégetőt, és volt, hogy meg is örökítették a szűretlen füstgáz-kibocsátást.

Ferenczi Zoltánné, a Zöld Erő Egyesület vezetőségi tagja azt mondta: „nem vagyunk égetőellenesek, viszont az égetőnek meg kell felelnie a követelményeknek". Hozzátette: „nem szabad 55-szörös dioxint kibocsátani Győr városára, mint ahogy tette ez az égető".

Győr alpolgármestere szerint az üzem működési körülményei már eddig is indokolták volna a hatóság lépését. Ottófi Rudolf úgy fogalmazott: „ma már nem ilyen helyek működnek a világban, ennek innen előbb-utóbb el kellene tűnnie".
A környezetvédelmi felügyelőség jogi hiányosságok miatt határozott az égetés betiltásáról. Németh Zoltán, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója kifejtette: egy 2007-ben kiadott engedély nem tudott jogerőre emelkedni a különböző jogi eljárások következtében. Bírósági és másodfokú határozatok újragondolása történt, és most körülbelül egy hónapja nem rendelkezik a kft. az engedéllyel".

A cég ügyvezetője viszont azt reméli, hogy rövidesen hozzájuthatnak az érvényes környezethasználati engedélyhez. „A jogszabályoknak megfelelően, az előírásokat betartva működtünk eddig, és ezután is így fogunk működni, ez nem igényel semmilyen plusz beruházást, csupán egy jogi helyzet, amit tisztázni kell" - fogalmazott Matláry Eleonóra, a Győri Hulladékégető Kft. ügyvezető igazgatója.

A hulladék átvétele, illetve előkezelése az égetés leállítása ellenére is folyik, de mivel a megsemmisítést jelenleg Dorogon végzik, a szállítás okozta pluszköltségek és a társaság vesztesége eléri a napi 2-3 millió forintot.