Három tényező emelhető ki, amely támogatja a nemesfémek árát. Az egyik a természeti katasztrófák utáni menedékeszköz szerep, a másik hogy a fejlett országok eladósodása továbbra is napirenden van, a harmadik, hogy a közel-keleti konfliktushelyzet felerősödése nyomán az energiaárak emelkedése inflációt generál, s ez elől is jó menedékeszköznek számítanak.

Megugrott a búza ára, amint kiderült, hogy Kína, a legnagyobb fogyasztó 116 ezer tonnát vett az Egyesült Államoktól a március 17-ével végződő héten-írák a Quaestor elemzői. Ilyen nagy heti keresletre 2005 júliusa óta nem volt példa a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint. A legfontosabb kínai gabonatermő területeket aszály fenyegeti, így a belföldi gabonapiac szűkössé válhat. A kínai kormány becslése szerint 30 százalékkal nőhet idén a búzaimport. Ha Kínában gond lesz a gabonaterméssel az elsősorban a búzatermés alakulása jelzi előre. A májusi szállítású határidős búza árfolyama elérte a 7,44 dollárt, 0,6 százalékkal drágult. Kína éveken át mindig megtermelte azt a búzamennyiséget, amennyi számára szükséges, de 2010-ben 5 év után először importőrré vált, s azóta egyre nő az importigénye.

Emelkedik a hús ára. Az élőmarha és a sertés árfolyamát nemcsak az támogatja, hogy Texasban aszály pusztít és Ausztráliában sincs megfelelő mennyiségű csapadék, hanem az is, hogy a japán természeti katasztrófa nyomán megnőtt a japán importigény a különböző hústermékekre. A radioaktív szennyeződés a japán halfogyasztásra nézve eleve kedvezőtlen, s mivel a japánok nagy mennyiségű proteint fogyasztanak, ezért növelni kellett a húsimportot. Japán a világ legnagyobb halimportőre, s évente kb. 9 millió tonna tengeri élőlényt fogyasztanak, amellyel a második legnagyobb fogyasztók Kína után. Az amerikai sertésexportnak kedvez a megnövekedett japán húsimport igény.

OrientPress Hírügynökség