A Soproni Egyetem szakemberei azonban egy sokkal modernebb és hatékonyabb megoldást kínálnak: hőkamerával felszerelt drónokat vetnek be az őzgidák mentésére.

Az Erdőmérnöki Kar kutatói már 2018 óta alkalmazzák ezt a technológiát vadbiológiai kutatásaik során. A Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet, valamint a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet együttműködésében nemcsak az állatok védelme, hanem a vadállomány megfigyelése, vadszámlálás és mezőgazdasági károk felmérése is új lendületet kapott.

„A hőkamerás drónok legnagyobb előnye, hogy a sűrű növényzetben is észreveszik a rejtőző őzgidákat, még mielőtt a gépek elindulnának. Így időben biztonságos helyre tudjuk őket vinni” – emelte ki Dr. László Richárd, a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense. A hatékony mentéshez ugyanakkor precíz időzítésre van szükség, amit a hajnalban, a legnagyobb hőkülönbség idején végeznek.

A technológia működtetése speciális tudást igényel, ezért a Soproni Egyetemen már az alapképzéstől hangsúlyosan jelen van a drónkezelés, a távérzékelés és a képfeldolgozás oktatása. Dr. Kalmár Sándor, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet egyetemi docense szerint ezzel a hallgatók már tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a természetvédelem gyakorlati munkáiba.

A jövő még pontosabb megoldásokat ígér. Dr. Király Géza, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy ma már olyan mesterséges intelligenciával támogatott hőkamerák is léteznek, amelyek automatikusan felismerik az élőlényeket. Ez jelentősen gyorsítja és pontosítja a mentést.

A Soproni Egyetem célja, hogy a korszerű megfigyelőrendszerek minél szélesebb körben hozzájáruljanak a vadállomány védelméhez és a mezőgazdasági tevékenységekkel való összehangolt együttéléshez. A drónok így nemcsak hasznos eszközök, hanem a természet iránti felelősségvállalás jelképévé is válnak.

Forrás / fotó: Soproni Egyetem