A legfontosabb változtatás, hogy a szervezőknek már nem csupán bejelentési, hanem engedélykérési kötelezettségük is van. Zenés, táncos rendezvény tehát csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható, amelyet a helyszín szerinti települési vagy Budapesten a kerületi jegyző állít ki. Az engedély pedig csak akkor adható ki, ha a kérelmező megfelelt azon szakhatósági elvárásoknak, amelyeket a népegészségügyi intézet, az építésügyi és tűzvédelmi hatóság, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség és a rendőrség támaszt a rendezvénnyel szemben-írja a lap. Ugyancsak fontos szigorítás, hogy a szervezőnek az engedély iránti kérelemhez többek között egy biztonsági tervet is csatolnia kell, amely világosan meghatározza a belépés és eltávozás rendjét, a kiürítési, menekítési tervet, a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők számát és tevékenységének leírását, valamint szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését is. A kérelmet 20 napon belül bírálják el.

A rendelet kimondja továbbá, hogy a rendszeres rendezvények helyszínét a hatóságok - az építésügy kivételével - egy éven belül legalább egyszer kötelesek ellenőrizni olyan időben, amikor éppen nem tartanak zenés, táncos rendezvényt. Ha a helyszín nem felel meg a szigorúbb elvárásoknak, a jegyző 90 napra megtilthat mindennemű zenés, táncos rendezvényt. Emellett a rendelet azt is előírja, hogy a hatóságok egy évben kétszer a bulik időpontjában is ellenőrizzenek, ekkor azonban a lehető legkisebb mértékben szabad csak zavarni a rendezvény résztvevőit. A hatóságok akár menet közben is felfüggeszthetnek egy rendezvényt, ha valamit nem találnak rendben a helyszínen. A kormány egyébként február végén összehangolt hatósági ellenőrzéseket rendelt el a szórakozóhelyek és zenés-táncos rendezvények biztonságosabbá tétele érdekében.

OrientPress Hírügynökség