Az új alaptörvény elfogadásához 257 szavazatra lett volna szükség, ám ezt a kormányzó pártszövetség tagjai túl is lépték. Az alkotmány jóváhagyása előtt szavaztak annak módosításáról – közöttük a Nemzeti Hitvallásról szóló passzusról is – a Jobbik módosító indítványait azonban sorra elvetette a kormánypárti többség; a radikális jobboldaliak többek között azt szerették volna alkotmánya foglalni, hogy a volt kommunista funkcionáriusok ne folytathassanak közéleti tevékenységet és legyenek nyilvánosak az ügynöklisták. Novák Előd zárószavazás előtti hozzászólásában nemzetárulónak nevezte Orbán Viktort, és a képviselők mentelmi jogának eltörlését kérte. Szintén jobbikos érv volt, hogy az új alaptörvény személyre szabott és valójában a kormányfő elvárásait, értékrendjét képviseli. Az MSZP és az LMP nem vett részt a zárószavazáson.

A szavazáson megjelent Boros Péter, Pozsgay Imre Szájer József Pálinkás József és Domonkos László is, akiket Kövér László házelnök köszöntött. Kövér a voksolás után arról beszélt, hogy az új alkotmány történelmi folytonosságot alkot és bár magyar – akár csak nemzete – befogadó jellegű; keresztény alapokon nyugszik, de biztosítja a lelkiismereti szabadságot, és „tiszteletre méltó alkotás”. A politikus ezek után a Himnusz eléneklésére kérte fel a jelenlévőket.

Az új alkotmány már nem csak a jogokat de az állampolgári kötelességeket is tartalmazza. Újítása továbbá, hogy magába foglalja az ön-és tulajdonvédelemhez való jogot, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szankcióját. Az alaptörvény rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország – a régi köztársaság megnevezés helyett – és kötelességként jelöli meg, hogy a nagykorú gyermekek gondoskodjanak szüleikről.

Az alkotmány elfogadása előtt és közben több demonstráció is zajlott a Kossuth téren; több százan óriási Pac Man- figurát formáltak, amely egy paragrafus jelet nyelt le – mások pedig alkotmányozó nemzetgyűlést tartottak a Parlament mellett.

OrientPress Hírügynökség
Kép: OrientPress Hírügynökség / archívum