Azok is ismerhetik, akik nem tudják, hogy az ő dalát dúdolják; akár a Sztárom a párom (Notting Hill) című filmet látva, akár az amerikai hip-hop énekes Dr. Dre és a világsztár rapper, Eminem What’s the difference című számát hallgatva. Aznavour élete, mint oly sok kortársáé nem a tudta elkerülni a világtörténelem kacskaringóit, szülei az örmény népirtás elől menekültek Franciaországba, majd a szülőhazájában még operaénekes apja párizsi vendéglője a háború idején az ellenállás legendás találkozóhelye lett. Ott ismerhette meg az ifjú Charles Edith Piafot, akinek először dalokat írt, később azonban hallgatott okos tanácsára: ugyan az általa szerzett slágereket számos világsztár előadta, a komponálás mellett sanzonéneklésbe is kezdett. Százmilliónyi lemezt adott el, több nyelven - a francia mellett örményül, angolul, spanyolul, olaszul, valamint oroszul énekelt jellegzetes rekedt hangján. Nem csupán énekelt, jelen volt a színpadon; a legfranciább műfaj, a sanzon minden ízét át tudta adni, így válhatott a francia nemzeti kultúra várvédőjévé. A francia újhullám filmrendezői is felfedezték, játszott Jean Cocteau-nál és Francois Truffaut őt kérte fel a Lőjj a zongoristára! című filmjének főszerepére.

"Nagyon szeretem Charles Aznavour-t. Láttam a hatvanas években a Carnegie Hall-ban és egyszerűen lenyűgöző volt" – mondta róla az irodalmi Nobel-díjas Bob Dylan.

Bohém volt

A világhírű '65-ös dal után "A Bohém"-ként is aposztrofált Charles Aznavor nem szándékozott megöregedni és abbahagyni a turnézást: "Nem vagyok öreg, mégis benne vagyok a korban. Az nem ugyanaz" érzékeltette a francia nyelv finomságát, és valóban aktív maradt: nemrég még Japánban turnézott, őszre Párizstól Zürichig Európában, jövő nyárra pedig Tel Avivban hirdették meg koncertjeit.

A múlttal álmodott, és félt meghalni - énekelte a C'est fini (Vége) című dalában. Bár tovább félt volna a haláltól.

Forrás: hvg.hu; nepszava.hu